Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



504. Újfalu, (Kerkaújfalu: Csesztreg; Lendvaújfalu: Tornyiszentmiklós)

 

505. Újnép-puszta (Magyarszerdahely)

Kürtösi-patak, Ujnépi-patak

 

Az 1750 körül készült összírásban Kása Miklós a molnár neve.[1]

Az 1760 körül Bogyai József által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Kása Péter és Herczeg Miklós neve szerepel.[2]

Az I. katonai térképen (1784) Szerdahelytől keletre két malomról van.[3]

Tomasihs Pread Ujnép-ként feltünteti ugyan a térképén 1792-ben, de malmot nem jelöl.

 

 

 

506. Újudvar

Principális-csatorna

 

1519-ben egy malma van.[4]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Jugovics János és Dany György molnár nevét jegyezték föl.[5]

Az 1760 körül Bogyai József által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Domi György és Molnár József neve szerepel.[6]

Az I. katonai térképen valóban két malom van, ami visszautalhat az 1760 körüli összeírás adataira. A két malom Újudvartól délnyugatra, az Újnép-puszta felöl folyó Újnép-patak és az Újudvaron átfolyó névtelen patak összefolyása alatt van.[7]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. Az újudvari határban lévő 2 vízimalom kapacitása - egyenként - napi 1 pozsonyi mérő. „Ha alkalmas vize vagyon.”[8]

A második katonai térkép1856-60 közt nem jelöl malmot.[9]

 

Fölső malom:

 

1754-ben Vékási Miklós a molnár, 30 köböl jövedelemmel.[10]

 

Közép malom:

 

1754-ben Budai György a molnár, 30 kökböl jövedelemmel.[11]

 

 

 

507. Urbónak (Pusztaszentlászló. Ma Urbónaki-dűlő annak határában.)

 

508. Uzsa (Lásd még: Szentlélekuzsa-puszta)

Lesence-patak

 

1785-ben 3 urasági malom állt a pusztában. 1829-ben már csak két malmát jegyzik fel. Az egyik deszkametsző, a másik lisztelő.[12]

Fenti adatok ellenére az I. katonai térképen nem találjuk a pusztát,[13] és nem említi malmát Veszprém megye helytörténeti lexikona sem. Viszont Tomasich 1792-es térképén Szent Lélek Uzsa pusztától északra két malom van a Lesence patakon.

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

Az uzsai határban lévő uzsai felső malom III. osztályú, 24 óra alatt 8 pozsonyi mérő gabonát őröl. Az Uzsai alsó malom III. osztályú, 24 óra alatt 8 pozsonyi mérő gabonát őröl.[14]

A II. katonai térképen, 1856-60 közt Puszta Úso-n több épület is állt a patak két oldalán, de malom nincs.[15]

 

Módor malom

Nincs meg.[16]

 

 

509. Vakonya, Valkonya

 

Első ismert említésekor, 1753-55-ben két molnárt is említenek a faluban. Iván Mátyást és Antaviros Miklóst.[17]

1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. A vakonyai molnár nevét nem említik, csak azt, hogy büntetése: búza, rozs.[18]

További adataink nincsenek.

 

 

 

510. Vashegy (Vonyarcvashegy)

 

511. Várfölde

Alsó-Válicka, Szilágyi-patak

 

(Volt még egy Várfölde Zalabesenyőtől délnyugatra, ma Bocfölde része.)[19]

 

1753-55-ben két molnárt írtak össze: Benedek Györgyöt és Tóth Istvánt.[20]

Úgy tűnik az évszázadok során: hol egy, hol két malom volt a faluban.

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Magyarosi Mihály molnár nevét jegyezték föl.[21]

Az 1760 körül készült összeírásban, amelyben a molnárokat vették számba, Molnár Péter neve szerepel.[22]

1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. A várföldi Kovács István molnárt „malombéli defectusért” megbüntették. A céh következő, évi rendes ellenőrzését 1783. január 10.-én tartotta. Tott Imre molnár legényét „malombéli defectusért” megbüntették. [23]

A falu malma 1784-ben a falutól nyugatra található.[24] Ez a malom szerepel aztán, 1792-ben Tomasich térképén is.

A második katonai térképen 1856-60 közt Várföldtől délnyugatra van a Mereta malom.[25]

Csak száz év elmúltával van ismét adatunk a várföldi malomról. 1892-ben a herceg Eszterházy Pál tulajdonában lévő malom pontos helyét is meghatározták. A kányavári malomtól fölfelé, 6.5 km-re volt.[26]

 

A földrajzi nevek alapján két malmot különböztethetünk meg: A Szilágyi patakon lévőre a Pap-rét (Malom-rét) elnevezés utal. A Malom-rét a Válickán lévő malmot jelöli, amely azonos - vagy annak helyén épült - a Válickán az I. katonai felmérésen találhatóval. A malomra utal a Zuggó elnevezés is. Ezt az adatközlő is így említi: „A Válickán zsilipet építettek, és a víz zúgott mellette.”[27]

 

512. Várvölgy (Felső- és Alsózsid összevonásával előbb Bakonyzsid, majd Várvölgy)

 

Zsid, Felsőzsid (Lásd még Sid.)

Zsid-patak

 

Az I. katonai felmérésen a falutól észak-északnyugatra 5 malom, mindegyiknél házzal. A keletinél 3 épület.[28]

Tomasich 1792-es térképén négy malom van Felsó Zsidtől északnyugatra.

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. A Zsiden lévő felsőzsidi malom IV. osztályú, 24 óra alatt 4 pozsonyi mérő gabonát őröl.[29]

A II. katonai térkép 1856-60 közt egy malmot jelöl Felsőzsidtől északnyugatra.[30]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 3 vízimalom után 10 Ft jövedéki adót fizettek.[31]

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Parragh Nándor neve szerepel. (Várvölgy)[32]

„Parragh Sándor (Felsőzsid, 1894.) malomtulajdonos. A malomipart Orosházán tanulta ki. 1929-ig számos helyen dolgozott, majd önállósította magát és megalapította a tulajdonát képező malmot. A malom mellett van fűrésztelep is. Felsége: Zálek Irén, két fia van.”[33]

Az 1949-es kimutatás szerint a malom cége: Parrag-malom. Tulajdonos: Parrag Sándor. Kapacitás: 40 q/24 h. Használhatóság: 80 %[34]

A következő adatból arra követketethetünk, hogy államosították. Ugyanis 1954-ben a Veszprémi Malomipari Egyesülés igazgatója elrendeli a várvölgyi állami malom általános, kémpróbaszerű dokumentális revizióját augusztus 2. és 7. közt. A malom igazgatója ekkor Cizmák János.[35] További sorsáról nincsenek adataink.

 

 

 

513. Vászoly, Vázsoly Vászolyi-séd

 

1055-ben már három működő malmot említenek a településen.[36]

Több egyházi és világi birtokosa volt, melyek közül a legnagyobb a veszprémi káptalan.

Az 1082-re datált hamis oklevél szerint a veszprémi egyháznak 9 eke földje, 10 szőleje, 8 szolgája, két első jobbágya, 7 hospes jobbágya, 4 szántója volt itt, továbbá 3 malma és egy malomhelye. Kétségkívül az alapításakor kapott a veszprémi egyház ezen a vidéken is birtokokat, de szerzett később is. Így 1164-ben az Atyusz nembeli Miske ispán fia István vászolyi birtokát neki hagyta, amely állt két eke földből, 4 háznép szolgából, 5 szőlőből és három malomból, s a Sólymos erdő egy részéből.[37]

A füredi kerület molnárairól 1755-ben készült adóösszeírás idején Vászolyban 2 molnár volt.[38]

Az 1760 körül készült összeírásban, amelyben a molnárokat vették számba Szalai Ferdinánd és Fazekas György neve szerepel.[39]

Az 1760 körül Bogyai József által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Vászolyban Hera János neve szerepel.[40]

Az I. katonai térképen (1783) Vássoly alatt délkeletre három malom van.[41]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. A vászolyi határban lévő 6 vízimalom kapacitása - egyenként - napi 6 pozsonyi mérő.[42]

A II katonai térképen 1852-55 között a faluban kettő, alatta négy malom volt. Ezek közül a felső a Fölső Szönyek malom, az alatta lévő kettő névtelen, az alsó pedig a Kolmár malom.[43]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 6 vízimalomban 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malom után 78 Ft jövedéki adót fizettek.[44]

A falu malmai az 1952-es államosítás után mind leálltak.

 

 

787. Vászoly, a falu alatti legfelső, már erdőben lévő malom. Fotó: Vastagh Gábor.

 

 

2013-as állapotuk: [45]

 

Király-malom

A Király-malom átépítve.

 

Keszler –malom

Keszler-malom szépen felújítva.

 

 

797. Keszler-malom. Fotó: Kádár Péter, 2007.

 

 

790. Keszler-malom. Fotó: Kádár Péter, 2008.

 

Bagó-malom

 

Esküdt-malom

Esküdt-malom avult.

 

 

794. Esküdt-malom. Fotó: Kádár Péter, 2007.

 

Sövény-Ravasz-malom

Sövény-malom jó állapotú, ma panzió.

 

 

808. Sövény-Ravasz-malom. Fotó: Kádár Péter, 2007.

 

Nagy-malom

Nagy Imre-féle felújítva panzióként üzemel.

 

 

 

 

802. Nagy-malom. Fotó: Kádár Péter, 2007.

 

 

 

 

514. Verestó

 

1505-ben az almádi monostor vagyonleltárában négy falu: Verestó, Apáti, Attak és Győr szerepel 65 lakossal; 7 malom, 8 ökör, 2 tehén, 2 bornyú, 60 disznó és öt szőlő.[46]

Az I. katonai térképen (1783) Vörös Tó Nagyvázsonytól délkeletre található, és nincs malma.[47]

 

 

 

515. Vigánt és Petend (Zalapetend, 1938 óta Vigántpetend)

Eger-patak

 

Az itt birtokos nemesek a XIV. század elején perben álltak a veszprémi káptalannal, mert a káptalan azt állította, hogy a zavaros időkben István fiai és társai elfoglalták az ő itteni birtokát: két eke földet, a közös erdőt, a kapolcsi malmot és 9 háznép harangozóját. A kiküldött fehérvári káptalan talált is egy két eke nagyságú földet Kapolcs, Petend és az Egregy vize között, a vigánti erdő mellett, továbbá négy lakott telket és egy malmot is a vigánti egyház mellett, amikor azonban ezekbe be akarták iktatni a káptalant, István fiai s társaik ellentmondtak.[48]

1338-ban fölosztották Vigántot: az Egregy folyón túl találtak egy eke földet, egy malmot és egy malomhelyet, amelyet Vigánt István és fia csatoltak Vigánthoz. Ezeket az elöljáró fehérvári káptalan, Pál országbíró számára különítette el, akitől Olivér királynéi tárnokmesterhez került. Ő csak 1439-ben adta vissza jogos tulajdonosának, Vigánti István fiainak.[49]

 

 

816. Vigántpetendi malom. Fotó: Vastagh Gábor.

 

 

Petend

 

Az 1549-1555-ös adatok szerint Choron András malmának 2 adófizető telke van.[50]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Somogyi Ferenc molnár nevét jegyezték föl.[51]

Az 1760 körül Bogyai József által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, ismét Somogyi Ferenc neve szerepel.[52]

Ebben az időben a malom jövedelme 70-80 köböl, ennek fele a földesúré, másik fele a falué volt. 1770-ben a vámgabona jövedelem 130 köböl, ennek már ⅔- a falué.[53]

Az I. katonai térképen (1783) Petend és Kapolcs közt egy malom van, ettől nyugatabbra – a patakon lejjebb – még két épületcsoport látható, ami korábbi malmokhoz tartozhatott.[54] Erre enged következtetni, hogy Tomasich 1792-es térképén már három malom található ugyanitt.

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. A petendi határban lévő 2 vízimalom kapacitása – egyenként - napi 2 pozsonyi mérő.[55]

Az 1851-es összeírás ugyan két malomról szól, de az 1852-55 végzett katonai felmérés térképén csak egy szerepel Petendtől nyugatra, az Eger vízen.[56]

1876-ban Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint a vízimalom után 19 Ft 20 krajcár jövedéki adót fizettek.[57]

Középütt csapott vízikerekű malom – írja Ladányi Andrása.[58] (Nem tudjuk, melyik malomra vonatkozik.)

 

 

646. Petend, Stefi-malom. Fotó: Kádár Péter, 2008.

 

Grófi malom[59] Felső-malom

 

1903-1914 közt Molnár Károly (Zalahaláp, 1878) bérelte gr. Esterházy Pál petendi felső malmát.[60]

Horváth János bérmalom tulajdonos. 1914-ben Zalapetenden önállósította magát.[61]

1947. Horváth Jánosné vámőrlő malma, Petend. 1914 óta bérli a malmot, amelyet azóta Horváth József 19 évi szakmai gyakorlattal vezet. Felszabadulás után két héttel már megindította az üzemet, melynek napi teljesítőképessége 10 q. Súlyos háborús kárait részben sikerült pótolnia.[62]

1949. Cég: özv. Horváth Jánosné. Tulajdonos: özv. Horváth Jánosné. Kapacitás: 8 q/24 h. Használhatóság: 40. %.[63]

A Horváth-malom falai elhagyatottan állnak.[64]

 

 

821. Vigántpetend, Rossz-malom vízikereke. Fotó: Vastagh Gábor.

 

Alsó-malom vagy Kis-malom

 

A malom gr. Esterházy Sándor és a petendi malom-közbirtokosság közös tulajdona volt. Földszintes, kőből épült, náddal fedett épület, felülcsapott vízikerékkel. Egy kerékre járó. A malom egyik helyisége volt a molnár lakása. Árendás malom. A közbirtokosság a bérlet ⅔-át, a gróf ⅓-át kapta. Utolsó bérlője Imre Sándor molnármester volt. 1907-ben leégett. Ezt az 1908. február 18-án – a „petendi alsómalom megszüntetése” – tárgyában kiadott véghatározatból tudjuk.[65]

Az alsó- és felső-malom közt nem volt nagy távolság. Általában azonos személy bérelte mindkettőt.[66]

 

Rossz-malom

Tulajdonos: Geipl Ferenc. Régen összeomlott.[67] Ennek ellent mondva: Szépen felújított.[68]

 

 

640. Petend, Rossz-malom. Fotó: Kádár Péter, 2008.

 

645. Petend, Rossz-malom zsilipje. Fotó: Kádár Péter, 2008.

 

Krajcár-, Bukovecz- malom

 

Tulajdonos: Stimecz Stefánia.[69] Az emeletes Stefi-malom elhagyatott.[70]

 

 

 

516. Vindornyaszölős

 

Az I. katonai térképen (1784) a falu déli végétől keletre van egymalom a Senye - Lak út hídja közvetlen szomszédságában.[71]

Ugyan ott van a II. katonai térképen is.[72]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint vízimalma után 7 Ft jövedéki adót fizettek.[73]

 

 

517. Vonyarc, Vonyarcvashegy

Névtelen vízfolyás

 

Az I. katonai térképen nincs nyoma malomnak,[74] Tomasich Vonyarc pusztától északnyugatra is, és a Szent Mihály-hegy keleti oldalán folyó patakon is jelöl malmot. Mindkettő közvetlenül az út mellett volt.

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. A Vashegyben lévő Vashegyi malom III. osztályú, 24 óra alatt 8 pozsonyi mérő gabonát őröl.[75]

A II. katonai térképen is meg van a Vashegy malom, a Szent Mihály hegytől északra.[76]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malom után 10 Ft jövedéki adót fizettek.[77] A község keleti végénél volt a Kis-malom.[78]

 

 

518. Vöckönd

Zala olyó

 

1465-ban Mátyás király István streveri püspöknek, a kapornaki apátság kormányzójának adományozza, többek közt Veczkend possessio-t egy háromkerekű malommal a Zala folyón.[79]

1540-ben Antal kapornaki apát Mezőlaki Wat Ferencnek 200 Ft zálogáron átadja Vöckönd possessio javait, kivéve a kétkerekű malmot a Zala folyón.[80] Még ugyanebben az évben be is iktatják: Mezewlak-i Menyezew Mihály fiát, Literati Ferencet a vöcköndi egész possessio birtokába, zálogjogon.[81]

1557-ben: Kétkerekű malom a Zala folyón Mezewlaki Ferenc zalai apát használatában.[82]

1564-ben: Molnár 1 portával.[83]

1566-ban ugyancsak egy molnár, 1 portával.[84]

Az 1567-os összeírásban: Weczkend possessio. Kétkerekű malom a Zala folyón, évi haszna 200 köböl liszt. Birtokosa a kapornaki apátság. A molnár a földesúrnak évente 1 hízott sertést, természetbeni cenzust és halat ad.[85]

Még ugyanebből az évből pontosabban is tudjuk a molnár által adott juttatásokat. Eszerint: fizet különféle lisztet évente 200 köblöt, 1 hízott sertést, egy tál halat és 2600 kenyeret.[86]

1569-ben: A Zala folyón van egy kétkerekű malom. 200 köböl gabonát ad. Fele részben rozsot, fele részben búzát. 50 cipót minden szombaton. Egy hízott disznót és 1 tál halat. A malomhoz tartozik 4 szántóföld.[87] Földesúri vízimalom, 2 kerekű. A molnár a használatért természetbeni szolgáltatásokat ad. A malomhoz tartozik: 4 hold szántó és 2 kaszás rét.[88]

1580. Elhagyott malom.[89]

1615-ban Balassy Tamás […] kaponaki apát Joannis Haias-nak […] Vöckönd területén „egy teljes kétkerekű malmot a Szala folyó fölött, minden jövedelmével egy év tartamára (új évtől-új évig) árendába adta, azzal a kötelezettséggel, hogy abban új malomkövet helyez el, és a malmot restaurálja.” [Haiast később Hayasnak írják a szövegben. ML.][90]

1625-ben Veczkend pagus. A kamarai biztos jelentése a kapornaki és zalavári apátság javainak elfoglalásáról: malom a falu alatt. A malomban lévő terményt a biztos lefoglalta.[91]

1642. szeptember 24.-én a Zala megyei bíróság dönt Kapornakon Szentgáli Miklós apát panasza ügyében, mert 3 császári katona rátört a vöcköndi molnárra és éjszaka az ott lévő őrlőnek elvették a szűrét.[92]

1685. március 20.-án kelt levelében a kapornaki apát jelenti a kamarának, hogy a vár alatti malmot [malomhelyet] Kassa Jánosnak már 7 évvel ezelőtt átengedték, de még mindig nem építette fel.[93] Ez közben megtörtént, mert az 1690-es összeírás szerint: Egykerekű malom, mely után cenzust fizetnek.[94]

1700-ban egy jó malmot említenek az úrbéri összeírásban.[95]

1711. Egy malom az uraság halastója mellett, melynek munkálatait a környék falvai vállalják, mert az elmúlt háborúban [Rákóczi szabadságharc] az ellenség felégette. [96]

1711. Malomföld.[97]

1715-ben egy bérleti szerződésről olvashatunk: Vöckönd possessioban lévő újjáépítendő, kétkerekű malmot a Zala folyó mellett minden tartozékaival együtt 1716 évtől kezdődően Kazó István kapornaki apát Percsenicz Márton szakképzett molnárnak és családjának adja ki bérbe. Évente 10 német forintot és 2½ mérő gabonát, 8 napi kézi munkát köteles szolgáltatni a bérlő.[98]

Az 1720 körül kelt összeírás szerint van a községben egy kétkerekű malom. Bére évente 200 köböl liszt. A molnár ad 1 hízott sertést és 1 tál halat. (Ez a szerződés ugyanazt tartalmazza, mint az 1567-69-es bérleti szerződések. Lehet, hogy egy ekkor keletkezett másolatról van szó?)[99]

1734-ben a nagykapornaki apátság jövedelmei közt szerepel egy vöcköndi malom, amely javításra szorul.[100]

Az 1750 körüli összeírásban Molnár Sándor a molnár.[101]

1754-ben Cséri György a molnár, jövedelme 25 köböl.[102]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Kercsöly Márton molnár nevét jegyezték föl.[103]

Az 1760 körül Bogyai József által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Kercsekis Márton neve szerepel.[104]

1763-ban a Zala vízén kétkerekű malom, hoz 100 combust.[105]

1765-ben tanúvallatást tartottak a vöcköndi malom ügyében. Lukafai compossessorok panasza: Szala patak vizén Vöckönd határában épített deszkametsző malom felduzzasztott vize tönkreteszi rétjeiket.[106]

1766-ban a vöcköndiek ugyanezzel a panasszal fordultak az apáthoz, hogy a megemelt víz teljesen tönkreteszi rétjeiket.[107]

1776. október 7. A Szala folyón háromkerekű földesúri malom, zsindellyel fedett. Mellette téglából épült szárnyék emberek és állatok számára. A malom felszerelésének leírása is szerepel a latin nyelvű anyagban. A folyón túl másik malom, minden szükségessel ellátva, roskadozó állapotban van. Mellette molnárház. Ezek leírása is latinul.[108]

Az apátság levéltárában található a vöcköndi molnár szerződése, 1784-ból.[109]

„Közel lévén hozzánk a Szala vizein Vöcköndi és Istvándi malmok, ahol jószáginkat könnyen megőrölhettyük.”[110] – vallották forintosháziak, 1780-ban.]

1782-1801-es egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint: van itt egy malom Nemes Apátitól ½ órányira, 11 lélekkel.[111]

Az 1784-ban készült katonai felmérés térképén a falutól északra van egy malom a Zala jobb partján.[112]

1795-ben: [A négykerekű malom] Háromkerekű malom fűrészmalommal. [3+1] Jövedelmének háromnegyede a földesúré, negyede a molnáré. Évi földesúri haszna 336 Ft 30 kr. A molnárnak járna a malomhoz 5 p. mérőre való szántó és 3 szekér szénát termő rét. [A malom éves jövedelme 448 Ft 40 kr.] A malom jelenleg a korcsmával együtt bérletben van összesen évi 800 Ft-ért.[113] Ugyanabban az évben: A Zala folyón 4 kerekű malom, 2 őrlésre szolgál.[114]

A XIX. században folyamatosa nyomon követhető a kapornaki apátság vöcköndi malmának bérlete és a vele kapcsolatos panaszok, gondok is.[115]

1804. november 10. Bérbe adják Ambai Pál molnár mesternek 1200 Rhénes forintért 1805. január 1.-1809. október 31-ig. Tartozékok: Molnárház, Malomszárny, Istálló, Pajta, Fűrész-ház és korcsma. (43-1)

1810. június 4. Háromkerekű őrlő malom és egy keréken lévő deszkametsző. Varga László molnárnak, 1811. január 1.-1814. április 24-ig. (43-3)

1825. április 24. Varga László molnárnak 1825. április 24.-1828. április 23-ig, majd 1828. április 24.-1831. április 23-ig, 1000, illetve 1200 Ft-ért. A molnárnál lévő uradalmi eszközök: Vas tsákány 3 db, Vas Szál 1 db, Vaskalapács 1 db. (43-10).

Közben újjáépítették a malmot – okát nem ismerjük – és az újjáépítés miatt a környékbeliek panasszal élhettek, mert az 1830. március 15.-i megyei jegyzőkönyv szerint: „… a csatornya elkészíttetése megesvén, mind a károsnak állétott malom […] a régi építés rendszabályai szerént ujjonan álléttatván fel, a panasz tökéletességgel megszűnt.” (43-12)

1837. december 10.-én kelt első szerződés szerint 1838. április 24.-1841. április 23-ig, majd 1841. április 24.-1844. április 24-ig. Pintér János tőberki molnár vette bérbe a malmot, 1800 Ft/év. (43-15)

1845. július 28. Újabb panasz merülhetett fel, mert Kerkápoly István első alispán levelet írt a lukafai és nemesapáti közbirtokosságnak a Vöcköndi malommal kapcsolatos panaszuk kivizsgálásáról. (43-17)

1847. november 18. Tovább folyik a per. (43-19)

1848. február 22. A malomfőt két lábbal kell leszállítani. Erről Kerkápoly alispán intézkedik. (43-20)

1850-ben összeírták a kereskedőket és iparosokat, köztük a „Zala Egerszegi Molnár Czéhbeli” molnárokat. Vöcköndön Pinteri Jánost.[116]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. A vöcköndi határban lévő vízimalom kapacitása napi 10 pozsonyi mérő.[117]

A II. katonai térképen is ugyanott van a malom, ahol az első katonai térképen.[118]

1857-ben a malom rekesztő tábláinak száma: 2, magassága: 1 such v. láb 11 czoll v. hüvelk, szélessége: 6 such.[119]

1858. A vöcköndi malom helyreállításának költségvetése. (Német nyelvű, 43-21, -30)

1858. május 9. Vöcköndi község kéri a megyei hatóságot, hogy az ollári uradalmi kőhídnál lévő kanálisát tisztíttassák ki. (43-30)

1858. április. A malmot a kerületi pénzügyigazgatóság adja bérbe 3 évre. (Német, 43-32)

1858. október 2. Malomszerződés (Német, 43-31)

1859. február 28. Vöcköndi malom építésének költségvetése. (Német, 43-33)

1862. január 31. Vöcköndi malom újraépítésére szerződéskötés. (Német, 43-36)

1863. február 16. Vöcköndi malom újraépítésének költségvetése. (Német, 43-37)

1863. április 24. Bérbe adják Könnyüd Antal molnár mesternek 900 Ft/év. Érdekesség, hogy az apátság azt a malmot adja bérbe, melyet a szerződés szerint „fel fogja építeni, amennyire lehet, 1863. évi július végéig befejezve forgásba teszi.” Tartozékok: molnár lakház, istálló és színek.

A következő szerződés 1863 szeptemberében kelt. 1863. október 1.-től 3 évre, évi 460 Ft/év bérleti díjért. (43-50)

1863. augusztus 29. [az új] vöcköndi malom vízmagasságának hitelesítésére összehívott bizottság bizonyságlevele. Megállapították, hogy: „az új malomfej a réginél 7 (?), és 2 vonallal fellebb emeltetett, de a malom fej felett épült szabad zúggónál kelleténél magasabbra lett építtetve.” Emiatt a környező közbirtokosok rétjeik védelmében tiltakoztak. (43-38)

1863. szeptember 24. Zala megye Tisztiszékéhez intézett közbirtokossági panasz a vöcköndi malomfej szintjének leszállítására. Hivatkoznak az 1847-es és 1850-51-es panaszukra. Leírják, hogy a régi malomfő a víz által annyira megrongáltatott, hogy a malom használhatatlanná vált. A víz szabadon folyt, így a korábbi állapot, amely „a hátrább eső Tőberki és Sindelesi malmokra […] kártékon lenni megszünt.” Az új malom felépítésével a probléma újra jelentkezett. A közbirtokosok nevében Sümeghy Ferenc tett panaszt. (43-39)

1863. november 27.-én a panaszra a megye intézkedett és a Tőberki malomtól az Istvándi malomig a patakmeder lejtését megnézette. Tőberki malomfő gerenda – Vöcköndi szabad zuggó felső színe – Vöcköndi új malomfő gerenda – Ollári szabad zuggó főgerendája – Ollári malomfő gerendája – Istvándi malomfő gerenda. (43-41)

1863. december 5.-i keltezéssel az ügyben a tárgyalást 1863. december 15.-re tűzték ki. (43-43) Közben tanúkihallgatást is foganatosítottak. Jegyzőkönyv. (43-44)

1863. december 15. A tárgyalás napján a Vöcköndre kiszállt megyei bizottság a környék birtokosainak képviselőivel megvizsgálta a malomfej magasságát, és megállapította, hogy az új malom malomfője nincs magasabban, mint az előző malomé volt. A megállapítást a közbirtokosok nem fogadták el, és kérték Hegedűs Sándor állammérnök szakértői véleményét. (43-45)

1864. január 20. „Műtani véleménye Hegedűs Sándor megyeileg kiküldött állami okleveles 1ő-s mérnöknek a Vöcköndi malom tárgyában.” A mérnök megállapította, hogy az új malom vízszintje alacsonyabb, mint a régi „volt malomé, így ez által a tőberki malmos urak nemhogy károsodtak volna, hanem […] még előnyben is részesedtek.” (43-46)

1864. május 19. A nemesapáti rét- és malomtulajdonosok nem fogadták el a mérnök szakvéleményét. Hivatkoztak az 1847. évi határozatra, és kérik a vízszint leszállítását. (43-47)

1864. július 7. Az apátság is megbízott egy mérnököt Plosszer István személyében. Az ő szakvéleményét ismertették a tiszti székkel, és rájuk bízták a döntést. (43-48)

1864. november 7. A megyei közgyűlés 1980/2409 számon hozott határozatával a vöcköndi malom új malomfőjét a jelenlegi magasságban meghagyja, mert senkinek kárt nem okoz. (43-49)

1864-ben tűzkárbiztosítást kötnek a malomra. A kötvényben felsorolják az épületeket és becsült értéküket:

„Becsülevél Mely a Kapornaki uradalomhoz tartozó Vöczköndi malom épületek eléghető részeinek tűzkár elleni biztosítása tekintetéből a földes uraságh és bérlő közt létező szerződéshez képest alólírt szakértő által a helyszínen ezközöltetett.

1. Az újonnan épült malom, mely egészen cserép zsindellyel van födve. Ennek külső hossza hat öl, és öt láb, szélessége pedig öt öl és három láb. Az egész malom épület tetején létező födélfa szorgos megvizsgálás után szakértőileg becsültetett 300.

Belső szerkezet, összevéve minden eléghető fából készült tárgyakat, becsültetett 400.

2. Molnár lakháza melynek az egész tetője cseréppel van födve. Külső hossza 11. öl, öt láb, szélessége pedig négy öl és három láb. Az egész tető épület fái böcsültetnek 360.

3. Az istállók és szín. Mind ez egy födél alatt, mely egészen cseréppel van födve lévén, ennek külső hossza tizenöt öl, és két láb, szélessége pedig négy öl, és öt láb, - becsültetett 450. És így az egész három épület eléghető fa alkotmánya mindössze 1510 Ft osztrák értékre lett becsülve. Miről kiadjuk ezen becsülevelet. Vöczköndi malomban 1864. évi Junius 24én. Börröndi Péter szakértő.” (43-52)

1865. november 15. Könnyüd Antallal kötnek szerződést 1866. október 1.-1872. szeptember 30.-ig 1600 Ft/év bérleti díjért. Ettől kezdve a bérleti szerződések kezdő és befejező időpontja megváltozik. Tartozékok: lakház, háztelek, pince, hozzátartozó istálló és színek. 1872-ben Könnyüd Antal meghalt. Fia, az apja általi mulasztások miatti károkat: 350 forintot megtéríti. Az ő követelését az apátság is kiegyenlíti. Kelt Zala Egerszegen 1873. október 8. Könnyig László. (43-55)

Feltételezhetően a molnár halála miatt készült egy teljes körű leltár 1873. július 7.-én.

„Leltár mely a Kapornaki Apátsági uradalmat illető Vöczköndi malombeli épületekkel, és ingóságokkal felvetetett Vöczköndön a malom házban 1873. évi Julius hó 7én.

Folyószám Darabszám Tárgy megnevezése

I. A malomépület falai, tetőfája, födele, és a malomépülethez tartozó minden néven nevezendő faszerkezet mindenkép jó karban lévén, a malom épületben lévő következő tárgyak vetettek föl.

  1. 2 Vizes kerék haszonvehető jó karban
  2. 1 Kerékház rossz állapotban.
  3. 2. Belső kerék haszonvehető jó karban
  4. 3. Korong vas haszonvehető jó állapotban.
  5. 3. Serpenyő dupla csapokkal a serpenyők jó állapotban, a csapok egészen újak.
  6. 3. Öntött vas orsó hasznavehető jó karban.
  7. 3. Forgó uj kő
  8. 3. Alsó uj kő [a kövek együtt] összesen nyolczvanöt hüvelyknyi mennyiségben.
  9. 2. Ajtó egyik zárral, egyik a nélkül, mindkettő jó állapotban.
  10. 12. Ablak. A rámák romlottak, az üvegek jók.
  11. 11. 2 Drót nélküli dupla szeibet.
  12. 2. Kád jó állapotba.
  13. 13. 2. Mércze jó állapotban.
  14. 1. Finak jó állapotban.
  15. 1. Kőhajtó bükkfa palló négy ujnyi vastag, három öl hosszu, jó karban.
  16. 3. Szita szökrény jó állapotban.
  17. 1. Pléh vaskályha a malom szobában, jó állapotban.

II. Molnár lakház falai, tetőfái, és födele jó állapotban Ehez tartoznak:

  1. 4. Ablak - téli ablakokkal, lakatos munkával, és üvegezéssel együtt mind ujak.
  2. 5. Ablak – téli ablakok nélkül, - szinte mindenkép jók.
  3. 1. Ablak közép állapotban, üvegek jók.
  4. 1. Kis ablak a kamarában uj állapotban.
  5. 1. Folyosó ajtó két szárnynyal, lakatos munkával együtt egészen uj.
  6. 2. Ajtó az első szobákban, hozzá tartozóival jó állapotban.
  7. 1. Konyhaajtó két részben közép állapotban.
  8. 1. Ajtó a cselédszobához közép álapotban.
  9. 1. Ajtó a hátulsó szobához hozzá tartozóival egészen uj állapotban.
  10. 1. Ajtó a kamarához hozzá tartozóival uj állapotban.
  11. 1. Árnyékszék ajtóval uj állapotban.
  12. 1. Padlásra való feljáráshoz gradits egész uj állapotban.

Pinczében

  1. 1. Ajtó két szárnyra jó állapotban

Ló istálló mindenkép jó állapotban falai, tetője épületfája

  1. 1. Saráglya jó állapotban.
  2. 1. Etető jászol jó állapotban.
  3. 4. Ablak, üvegekkel együtt jó állapotban.
  4. 4. Streicffa jó állapotban.
  5. 1. Ajtó két szárnynyal jó állapotban zárral.

Közép istálló

  1. 1. Ajtó két szárnynyal zárral közép állapotban.
  2. 1. Saráglya jó állapotban.
  3. 1. Etető jászol jó állapotban
  4. 2. Ablak, üvegekkel együtt jó karban.

Vendég istálló

  1. 1. Ajtó két szárnynyal közép karban.
  2. 4. Streiffa jó állapotban.
  3. 1. Saráglya jó állapotban.
  4. 1. Etető jászol jó állapotban.
  5. 2. Ablak, üvegekkel együtt jó karban.

Tyukház

  1. 3. Ajtóval mindenkép uj állapotban.

Az udvaron

  1. 1 Kut téglából rakva romladozó félben.
  2. 1. Kert kerités vesszőből jó állapotban.

Kapornak Juli 7. 1874. Alswitzer adminisztrátor Lǔiszer Lajos molnár.[120]

1872. október 1. - 1878. szeptember 30. közt Luiszer Lajos molnár mester bérli 2000 Ft/év. (43-58) Megvannak a malom leltárak. (43-59, 60)

1873. december 30. A malmot javítani kell. (43-57)

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malom után 57 Ft. 72jövedéki adót fizettek.[121]

1881-85 közt felújítják, átépítik a malmot. (43-61, 62)

1883-ban a korábbi panaszosok megújítják panaszaikat a vöcköndi malom miatt. (43-64) A per eredményeként kötelezik az apátságot, hogy a vízelvezetést oly módon oldja meg, hogy az áradáskor se akadályozza a víz folyását, és ezzel elejét vegye a rétek elöntésének. (43-65, 66, 67)

1883. május 30. Az apátság fellebbezett, ezért helyszíni szemlét hívnak össze. (43-68)

1884. augusztus 28. Megállapítják, hogy a vízszint 1863 óta nem változott. (43-69)

1866. november 22. Pécsy A. jószágkormányzó bemutatja a Zala megyei alispáni hivatalnak a malom- és vízhasználati engedélyt.

1893. május 16. 1893. október 1.-1899. szeptember 30. közt Biba Károly molnár bérli 1600 Ft/év bérleti díjért.

1894. június 13. Hengerszékesre alakítják át a malmot. Ganz-féle sima őrlő hengerszéket szerelnek be. A költségvetés 2771 Ft. (43-72)

1899. október 1.-1905. szeptember 30.-ig ismét Biba Károly molnár bérli, 3200 Korona/év:

„5. Saját érdekében őrizze meg a malom jó hírnevét, vigyázzon a rendre és erkölcsiségre, az őrlőktől csak a törvényes illetményt vegye, és a malomhoz vezető utat jó karban tartsa.” (43-76)

1903. június 28. 11305/930. sz. hirdetmény a vöcköndi malom vízhasználati engedélyének és megszüntetésének tárgyában. Az 1903. november 19.-én kelt határozat szerint a malom megszüntetése kapcsán tartott helyszíni szemlén a tulajdonos képviselője „a malom eltávolításának szándékáról lemondott” újbóli vízhasználati engedélyt kért. 20381/1903. (43-83)

1903-1907 közt továbbra is Biba Károly a molnár.[122]

1905. január 21. A malom 932/905. számon vízhasználati engedélyt kap.

1907-ben megszüntetik a malmot, de az apátság kérésére a teljes felszámolás határidejét 1908. december 31.-re módosítják. (43-79, 80)[123]

 

 

519. Völgyifalu (Dolina, SLO)

Lendva folyó

 

Völgyifaluban a Lendva patakon négy malom működött. Egyik a lendvai Mária-templom mindenkori papjáé, ekkor Kecskés Mihályé volt. 1495-ben az egyház a malmot Bánffy Miklóstól és Jakabtól annak fejében kapta, hogy családjuk lelki üdvéért hetente mondjon egy misét. 1524-ben Márton pap, a Szent Katalin kápolna rektora is bírt itt egy malmot.[124]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Simon Péter molnár nevét jegyezték föl.[125]

Az 1760 körül készült összeírásban, amelyben a molnárokat vették számba, szintén Simon Péter neve szerepel.[126]

Az I. katonai térképen (1784) a falu közelében a Czigolai malom található, más malmot nem jelöl a térkép.[127] Tomasich térképe nem jelöli ezt a malmot sem.

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

Tulajdonosa Hg. Esterházy Pál, 4 kerekű, kapacitása: 14 pozsonyi mérő/24 óra.[128]

Az 1851-es adat ellenére a II. katonai térképen 1856-60 közt nincs malom.[129]

 

 

 



[1] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Kaponaki nagyobb járás. Malmok öszeírása.

[2] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k.

[3] I. kat. Coll. V. Sectio XXI.

[4] Kovács, 2013. 260. p.

[5] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1757.

[6] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k..

[7] I. kat. Coll. V. Sectio XXI.

[8] MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX. N. 1866.

[9] II. kat. Coll. XXIV. Sectio 59.

[10] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok és molnárok összeírása 1754.

[11] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok és molnárok összeírása 1754.

[12] http://www.uzsa.hu/helytortenet.htm

[13] I. kat. Coll. V. Sectio XVIII-XIX.

[14] MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX. N. 1866.

[15] II. kat. Coll. XXV. Sectio 56.

[16] Reindl, 2005. 29. p.

[17] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Kaponaki nagyobb járás. Malmok összeírása.

[18] MNL ZML IX. 36/c. Kerkavidéki molnár céh Lendva és Kerka vízén lévő molnárok vizitációs könyve 1782-1789.

[19] Szakál, 2002. 35. p.

[20] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Kapornaki nagyobb járás. Malmok összeírása.

[21] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1757.

[22] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k.

[23] MNL ZML IX. 36/c. Kerkavidéki molnár céh Lendva és Kerka vízén lévő molnárok vizitációs könyve 1782-1789.

[24] I. katonai felmérés IV. 15.

[25] II. kat. Coll. XXIII. Sectio 59.

[26] Műszaki leírás Sombati Pálné – Kányavár - tulajdonában

[27] ZMFN. 418-421. p.

 

[28] I. kat. Coll. VI. Sectio XX.

[29] MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX. N. 1866.

[30] II. kat. Coll. XXV. Sectio 56.

[31] MNL ZML IV. 433. SKIK statisztika 1876.

[32] MNL ZML IV. 433. N˚6093.

[33] B. M. Zs. 1935. III. 44. p.

[34] MNL ZML IV. 433. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 05. 20.

[35] MNL ZML IV. 433. N˚6093.

[36] Wöller 2001.

[37] Holub III.

[38] Lichtnecker, 1999. 231.

[39] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k.

[40] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k.

[41] I. kat. Coll. VIII. Sectio XIX.

[42] ZML. Megyefőnöki iratok 1851. IX.N. 1866.

[43] II. kat. Coll. XXVII. Sectio 56.

[44] MNL ZML IV 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat.

[45] Kovács, 2013. 265-66. p.

[46] Czuczor, 1988. 50. p.

[47] I. kat. Coll. VIII. Sectio XIX.

[48] Holub III.

[49] Czuczor, 1988. 12. p.

[50] Reindl, 2005. 31. p.

[51] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1757.

[52] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k..

[53] Veszprém Megye Helytörténeti Lexikona II. 325. p.

[54] I. kat. Coll. VIII. Sectio XIX.

[55] MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX. N. 1866.

[56] II. kat. Coll. XXVI. Sectio 55.

[57] MNL ZML IV 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat.

[58] Ladányi 2010. 77. p.

[59] Reindl, 2005. 29. p.

[60] Ladányi, 2009.

[61] Wöller Istvá összeálklítása malmokról é. n.

[62] Újjáépítő magyarok, 1947. 715. p.

[63] MNL ZML IV. 433. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 05. 20. 114. sorsz.

[64] Kovács, 2012. 191. p.

[65] MNL ZML IV. 433.

[66] Ladányi 2010. 89. p

[67] Reindl, 2005. 29. p.

[68] Kovács, 2012. 191. p

[69] Reindl, 2005. 29. p.

[70] Kovács, 2012. 191. p.

[71] I. kat. Coll. VI. Sectio XX.

[72] II. kat. Coll. XXIV. Sectio 56.

[73] MNL ZML IV 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat.

[74] I. kat. Coll. VII. Sectio XX.

[75] MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX. N. 1866.

[76] II. kat. Coll. XXV. Sectio 57.

[77] MNL ZML IV 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat.

[78] Kovács, 2013. 274. p.

[79] MNL ZML Hlc. Malomfölde 3. MNL ZML középkori okleveinek regesztái 65. p. – ZML DL 429.

[80] MNL ZML HLc. Vöckönd 4. Eredeti MNL VaMl Kapornaki A csomag, No. 29.

[81] MNL ZML HLC Vöckönd 5. Eredeti Zalavári hh. Lt. 1/72.

[82] MNL ZML HLC Vöckönd 10. Eredeti MNL VaMl Kapornaki A csomag, No. 59.

[83] MNL ZML HLC Vöckönd 15. Eredeti Conscriptiones nobilitares fasc. 1. Connameratio portarum Vöckönd

[84] MNL ZML HLC Vöckönd 17. Eredeti Dic. Zala III. 521. v. 1.

[85] MNL ZML HLC Vöckönd 17. Eredeti U. et. C. Irreg 2/33.

[86] MNL ZML HLC Vöckönd 19. Eredeti MNL ZML Kpornaki apátság levéltára Fasc. II/2. és U. et. C. 11/30.

[87] MNL ZML HLC Vöckönd 23. Eredeti MNL VaMl Kapornaki A csomag, No. 111.

[88] MNL ZML HLC Vöckönd 30. Eredeti Urbéri összeírás- eredeti U. et C. 11/30. Kapornaki apátság lt.

[89] MNL ZML HLC Vöckönd 32. Eredeti Hofkammaeraarchív Wien. Film W. 182.

[90] MNL ZML HLC Vöckönd 37. Eredeti MNL VaMl Kápt. Jegyzőkönyv XXIV. Köt. 281. 1. 203. sz.

[91] MNL ZML HLC Vöckönd 38. Eredeti Relatio-eredeti. E 150. Acta eccl. 68/115.

[92] MNL ZML HLC Vöckönd 10. Eredeti VaMl Kapornaki A csomag, No. 110.

[93] ZML HLC Vöckönd 39. Eredeti Relatio-eredeti. E 150. Acta eccl. 68/115.

[94] ZML HLC Vöckönd 47. Eredeti Kanizsai kerület U. et C. 29/1. Urbéri összeírás – egykorú másolat.

[95] ZML HLC Vöckönd 53. Eredeti U. et C. 27/51. Urbéri összeírás.

[96] MNL ZML HLC Vöckönd 10. Eredeti VaMl Kapornaki A csomag, No. 89.

[97] MNL ZML HLC Vöckönd 60. Eredeti MNL ZML Kapornaki apátság gazdasági lt. Fasc. III/1.

[98] MNL ZML HLC Vöckönd 61. Eredeti VaMl Kapornaki A csomag, No. 90.

[99] MNL ZML HLC Vöckönd 62. Eredeti VaMl Kapornaki A csomag, No. 108.

[100] MNL ZML HLc. Nagykapornak 4. p.

[101] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Kapornaki nagyobb járás. Malmok összeírása.

[102] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok és molnárok öszeírása 1754.

[103] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1757.

[104] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k..

[105] MNL ZML HLC Vöckönd 60. Eredeti MNL ZML Kapornaki apátság lt. Fasc. 16. No. 2.

[106] MNL ZML HLc Vöckönd 72. Eredeti Kapornaki apátság lt. MNL ZML Fasc. XI. No. 3/a.

[107] MNL ZML HLc Vöckönd 74. Eredeti Kapornaki apátság lt. MNL ZML Fasc. XI No. 3/b.

[108] MNL ZML HLc Vöckönd 85. Eredeti UC 212:9; 121:46.

[109] MNL ZML HLc Vöckönd 91. Eredeti Kapornaki apátság lt. MNL ZML-a Fasc. XI. No. 8.

[110] Horváth I. 93. p.

[111] MNL ZML HLc Vöckönd 90. Eredeti MNL Htt-i lt. Acta rep. Paroch. Rsz. A-2609 (Pfarrtopogr. Discc. Veszprém 133-219. l. Zala m.)

[112] I. kat. Coll V. Sectio XVIII.

[113] MNL ZML HLc 95. Eredeti Általános birtokösszeírás. U. et. C. 224/27.

[114] MNL ZML HLc 93. Eredeti MNL ZML Kapornaki lt. Fasc. XVI. No. 16. (UC 224:27)

[115] MNL ZML XII. 3. № 43.

[116] MNL ZML № 508. Kereskedők és iparosok jegyzéke 1850.

[117] MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX. N. 1866.

[118] II. kat. Coll. XXIII. Sectio 56.

[119] MNL ZML XII. 3. № 43. (43-42)

[120] MNL ZML XII. 3. № 43. (43-59)

[121] MNL ZML IV 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat.

[122] Magyar Pajzs, 1903. 05. 07., 1907. 01. 03.

[123] MNL ZML XII. 3. № 43. (43/59-80)

[124] Lendva, 1981. 40. p.

[125] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1757.

[126] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1760. k.

[127] I. kat. Coll. III. XIV.

[128] MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX.N. 1866.

[129] II. kat. Coll. XXII. Sectio 59.

 
/1