346. Óhid
Névtelen vízfolyás
Az I. katonai felmérésen (1784), és a földrajzi neveken kívül nincs más adatunk malomról. A térképen a falutól nyugatra a falu közepe magasságában van egy malom a Tekenyére vezető úttól északra. Nincs mellette más épület.[1]
Malomárok 4/98. A hegyben ered. Valamikor malmot hajtott, amely a mai belterületen, a Postaút után volt a vízfolyáson.[2]
347. Ola (Zalaegerszeg)
348. Ollár (Kemendollár) Volt egy Drávaollár is a Muraközben.
349. Oltárc
Alsó-Válicka
1753-55. Tóth István molnár.[3]
1780. június 7.-én vallották a jobbágyok: „Vagyon ugyan határunkban egy malom, de az mi szükségünkre nem elegendő, hanem két s három mérföldnyire, s némellykor tovább is kölletik őrleni mennünk.”[4]
Bánokszentgyörgynél említenek 1786-1789-ben egy malmot: „Malom Oltárc mellett 1 1/4 óra távolságra 5 lélek.” Ezt a földrajzi nevek alapján sikerült elhelyezni. Ez is a Válickán volt. A patakot Víziároknak említi a III. katonai felmérés (5358/3 szelvény) 1879.[5]
Malomi-árok: Rikitós 189/55. Vízimalom volt ott régen. Malomi-kut. Régen vízimalom volt itt. 189/62, Malomi-tábla 189/83. Régen vízimalom volt itt. (55, 62, 83 együvé tartozik.) Válicka 189/82.[6]
A Malomi árok, Malomi kút és Malomi tábla, mind a malomra utal. Biztosan meghatározza az egykori malom helyét, mivel e három elnevezés egy egészen kis területet határol be.
350. Opporovecz (Oporovec, Drávafüred. HR.)
Dráva
Az I. katonai térképen (1784) a falutól délre, a Dráva bal parti nagy lefűződése alatt hat hajómalmot jelöltek, a falutól keletre egy hajómalmot ábrázolnak, kettőnek pedig a helyét jelölték. Mindkét malomcsoporthoz út vezet a faluból.[7]
A II. katonai térkép 1856-60 közti felmérésen a településtől délre három, délnyugatra négy hajómalom van a Dráva bal partjánál.[8]
1867-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 5 vízimalomban 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malmok után 69 Ft 20 krajcár jövedéki adót fizettek.[9]
351. Orbányosfa
Patak[10]
É. n. „Malom helységünk határában vagyon, mellyben jószágunkat megőrölhettyük.”[11] – vallották a meghallgatott tanuk.
Az I. katonai térképen 1784-es felvételezésekor a falutól északra van egy malom a Bezerédi patakon. Ez kb. félúton van Orbányosfa és Bezeréd közt. Tőle keletre – Bezeréd irányában még egy malom található. Mindkettő mellett egy-egy épület is van.[12]
1782-1801. Orbányosfa filiában egy malom (Nemesapátitól) 1½ óra 1 lélek.[13]
További adataink nincsenek malomról.
352. Orchowicza (Orehoviča, Drávadiós HR.)
Az I. katonai térkép két malmot jelöl Orkowicz-tól délkeletre a Dráva jobb partjánál.[14]
A II. katonai térképe 1856-60 közti felvételekor két hajómalom volt a településtől délnyugatra a Dráva egyik mellékágán.[15]
1867-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 5 vízimalom után 26 Ft 37 krajcár jövedéki adót fizettek.[16]
353. Ormándpuszta (Zalakomár)
354. Ormándlak
Cserta
Ormánd
1563. december 21.-én a kapornaki konventnél fogott bírák előtt született megegyezés Ormándi István javainak felosztásáról özvegye, Márta asszony, és gyermekei: Pál, Ferenc, Gábor és Sebestyén között. Az osztozkodás során az ormándi kétkerekű malom hasznát öt részre – tehát egyenlően - osztották fel.[17]
1750 k. Molnár János molnár fizet 2 köböl árendát, jövedelme 50 köböl[18]
Lak
1753-ban Karakai N. a molnár.[19]
Bagodi András Lakban lévő javainak összeírása 1754. november 17. Összeíró Komáromi Menyhért.
14. Ennek elötte […] 16 esztendövel á midön á malmot Csináltatta az akkori alkuban maradott ados, az akkori Csinalo molnárnak Karakai Ferencznek búza 2½ ros 2½” [a mértékegység nem azonosítható, valószínüleg mérő. ML][20]
Az 1755-ben Farkas Ferenc által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Karakai Ferenc neve szerepel.[21]
1756-57-ben összeírták az Egerszegi céhbeli azon molnárokat, akik tagdíjukkal tartoztak. Karakai György tartozása 2 Ft 5 x volt.[22] 1762-ben is Karakai György a molnár.
1782-ből származik az az adásvételi szerződés, melyből a számunkra fontosakat kiemeltük: Lickói Nemes Fitos János eladja az Ormánd Laki malomban lévő anyai örökrészét hatvan Rhénes forintért Nemes Kojpár Józsefnek és hitvesének. „Lak 5. máj. 1782. Én előttem Osváth József Laki molnár előtt.”[23]
1784-ben az I. katonai térképen: Lack. A nagylengyeli malom alól folyó patak és egy nyugatról folyó patak összefolyásánál felduzzasztott tó, Laktól északnyugatra. Déli kifolyójánál van a malom.[24]
A II. katonai térképen nincsen malom[25]
Malom-rét 68/29. Egykor malom volt mellette. Sánc: Patak: Cserta 68/38.[26]
Csőszi malom
Ma a nevére Csőszi puszta emlékeztet Petrikeresztúr mellett.
1753-ban Karakai Ferenc a molnár, aki talán azonos az 1738- körül Lakban malmot építő (csináló) molnárral.[27]
Az 1755-ben Farkas Ferenc által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba Tüskés Pál neve szerepel.[28]
1756-57-ben összeírták az Egerszegi céhbeli azon molnárokat, akik tagdíjukkal tartoztak. Karakai Ferenc tartozása 3 Ft 40 x volt.[29]
1762-ben már Kalamár Mihály a molnár.
1840-ben vita támadt a réteket használók és a malom tulajdonosokközött. A megye bevonásával igyekeztek vitájukat rendezni:
„Alulirottak hitelessé tesszük, hogy Iborfiai, Vadamasi, Liczkói, Ormánd Laki Nemes és adózó birtokosok a T[ekintetes] N[eme]s vármegyére azért folyamodtak, hogy az ugy nevezett Laki malom a vizet fönn tartván, rétjeiket ez által árvíz elönti.” Kérik, hogy panaszuk orvoslást nyerjen oly módon: „, hogy a kérdéses Csőszi malom fejnek, és gátnak helyzetét megvizsgálván…” Javaslatot tesznek a vizsgálatban részt vevők személyére, köztük a malomtulajdonos Nemes Ábrahám Ferencre.
„Miután ennekelőtte számos évekkel ezen völgybeli részek, de leginkább a mint látszik a mostani panaszban is foglalt Csöszi Malom eránt intézkedés, még Póka Antal M … Főmérnök Úr javaslatához képest történt, is ez alkalommal a Völgy közepén lévő víz medre elhagyatott, és a víz folyás északnak a rétek szélire, a szomszédos erdő tövében kihozatott [A patak új, mesterséges medret kapott. ML.], mivel pedig ezen vonalban a víz dombos helyekre is vezettetett, a Csöszi Malom reá építtetvén, ennek majd egy öles szer szereztetett, most azonban, a víz ell gátolás nélkül a völgy közepének tartván, sem a Malomnak elegendő vize nincsen, sem pedig a völgy közepén elhagyott víz medrében a víz ell nem folyhatott.” Ezért úgy döntöttek, hogy a petrikeresztúri és barlahidai határban a patakmedret „árok metszőkkel” megásatják. „Illy modon a víz azon arányban a mellyben kívántatik fog vezettetni, a szerint a Csőszi malom árka elmellőztetvén ugyan azért elvégeztetett az is, ha a mérnöki javaslatot az újonnan ásatandó Canalisra többi Birtokosok Kára nélkül épéttetni meg áshatónak ítélné N. Ábrahám Ferencz Csöszi Malom tulajdonosának az uj Canalisra malmát épétné ezen szerre nem elleneztetik.
Végre Csöszi Molnárt ez alkalommal eltiltottuk, hogy a Csöszi malomra az ezen malomért ásatott Canalisban a víznek szorétására szolgáló gátot, mellyet Ormánd Lak határánál fel álléttatni gyakorlott, hogy a föllebbi rétekről a víz elfolyhasson ne akadályoztassék meg nyitni semmiszerre ne merészellye; Edvezelni szükségesnek láttyuk N. Ábrahám Ferencznek akképeni nyilatkozatát, hogy annyiszor emlétett Csöszi Malmot egyedül azon okból kivánnya fenn tartani, mivel Ösiről reája maradott, különben rea több költsége, mint belöle a haszna.
Mely eképpen tett intézkedésről tudjuk hiteles irásunkat. Költ Csöszi Malomnál Sep. 25-én 840.Csillag Lajos alispán [és a kiküldött esküdtek aláírása.]”[30]
355. Oroklány, Oroklán a középkorban Rokolány, Rokolyán[31] (Ma Zalatárnok része)
Görbőföldei-patak
1353-ban Tófej és Barlafölde határjárásában említenek egy Rokolyán nevű birtokot, mely azoktól észak felé feküdt Bakkal együtt. Novától keletre, Tüttös szomszédságában találjuk az 1792-i térképen Oroklánt – ma puszta –, s kétségtelenül ez őrizte meg emlékét. 1465-ben
Botka János birtokában vannak itt részek. Itteni és tárnoki stb. jobbágyai Tófőn hatalmaskodtak. Volt még egy Rokolyán, Szentpéterúr környékén is.[32]
1753-ban Tóth János molnár.[33] 1753-55-ben Molnár János molnár.[34]
Az 1755-ben Farkas Ferenc által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, ismét Tóth János neve szerepel.[35]
1756-57-ben összeírták az Egerszegi céhbeli azon molnárokat, akik tagdíjukkal tartoztak. Németh János tartozása 3Ft 7 x volt.[36] 1762-ben is Németh János molnár.
1777. február 20.-án az úrbérrendezés során kikérdezett tanúk vallották: „Oroklányi puszta határában vagyon ugyan egy malom, de szárazság idejében nékünk nem elegendő.”[37]
1784-ben az I. katonai térképen a falutól délkeletre három patak által táplált tó, ennek déli kifolyójánál van egy malom, két épülettel.[38]
Az 1792-es térképén Tomasich malmot jelöl a Görbefáki patakon Oroklán és Hencse puszta közt.
A II. katonai térkép szerint 1856-60 közt már nincs meg a malom.[39]
1828-ban egy adás-vételi szerződésben találkozunk Németh József orokláni molnár és felesége Zarkas Borbála nevével.[40]
A falun alul őrlött az „Orokláni malom”, amely még 1916-ban is működött és utána még jó ideig fennállott.[41] Ma már csak egykori gátjának maradványai fedezhetők fel.[42]
A kézirat elkészülte után előkerült, 2023-ban rögzített adatok:
Az 1940-es években még megvolt a vízikerék roncsa. (Hajdú Imre – Zalaegerszeg - szóbeli közlése)
356. Orosztony
Kiskuti-patak[43]
1770-ben 3 molnár összesen 39. pm. gabona jövedelemmel.[44]
Az I. katonai térképen (1784) a falu közepének magasságában, nyugatra van egy malom, házzal. A falun átvezető útról, a falutól északra vezet hozzá út.[45] Tomasich térképén nincs malom. A II. katonai térképen egy malom van a falutól távol, délre, az Örömhegytől keletre.[46]
1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. A határban lévő 2 vízimalom kapacitása napi 3 pozsonyi mérő.[47]
A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Barkóczás malom néven szerepel.[48]
Az 1949-es kimutatásban: Cég: Tápler Lajos. Tulajdonos: Tápler Gergely. Bérlő: Tápler Lajos. Kapacitás: 55 q/24 h. Használhatóság: 65 %.[49] További sorsáról nincs adatunk.
Barkócás malom 212/37. Régi malom. Hamuházi-híd 212/103. Amikor a régi malom leégett, annak az anyagából készítették.[50]
Szájhagyomány Nyíres-malom-ról tud.
357. Ottok, Otok Hr.
Dráva-folyó
A csáktornyai uradalomnak 1670-ben Ottok falu mellett volt két malma egy kerékkel, egy lánccal és három tengellyel. A malom mellett volt egy teljes malomszerkezet, amelyet a Dráva egyik ágán terveztek elhelyezni.[51]
Az I. katonai térkép 1784-es felmérsekor Ottog falunál nincs malom, csak malomhelyeket jeleznek.[52]
A II. katonai térkép 1856-60 közti felvételekor a településtől délkeletre héthajómalom és egy komp volt. [53]
358. Ozmánbük
Büki-patak
Bük
1753-ban nem tudjuk melyik Bükön írták össze Kis János molnárt.[54]
1753-55-ban a malmok összeírásakor Kiss András molnár nevét jegyezték föl.[55]
Az 1764-es összeíráskor szintén Kiss András a molnár.[56]
Oszmán (Ozmán)
Alsó malom: Czite Mihály nem fizet árendát, jövedelme 30 köböl.[57]
Közép malom: Budai György nem fizet árendát, jövedelme 18 köböl.4.
Felső malom: Vékási Hiralimusz nem fizet árendát, jövedelme 25 köböl.4.
Sem az első, sem a második katonai térképen nincs malom, és további adataink sincsenek malomról.
359. Ölyvesfalfa
Felső-Válicka
(Egykori település Zalabesenyő határában, a Válicka jobb partján, a Tompa-bürü közelében.)[58]
360. Ördöghenye (Petőhenye)
361. Örs (Felsőörs)
362. Örvényes
Pécsely-patak, Séd-patak
I. András 1055-ben adományozott öt malmot a tihanyi apátságnak. (A műemlék malmon a következő felirat található: épült 1211-ben, átalakították 1740-ben. Helyreállították 1957-ben.)
1671-ben írják: A falu keleti felén folyik a Séd-patak, rajta 3 malom működik: a felső, középső és alsó malom. Molnármesterek működtetik és munkájukért a vám harmadát kapják az uraságtól. A falu három földesúri vízimalma 1832-ben is megvan.[59]
1730 körül a tihanyi apátság pert indított Vízkelety József ellen, aki mindhárom Pécselyen birtokos volt, hogy annak emberei felfogták a Pécsely-patak vizét, ami az apátság örvényesi malmát is hajtotta, ezzel az apátságnak kárt okozott.[60]
1743-ban a csókamáli malmot puszta malomként említik.[61]
A füredi kerület molnárairól 1755-ben készült adóösszeírás idején Örvényesen 3 molnár volt, köztük Szekeres Mátyás céhmester.[62]
1747. április 6-án Tarjányi Ferenc Zala vármegye alispánja lefogatta Bajomi Ádám tiszttartót, aki az örvényesi német molnárt megtámadta, kifosztotta és: „feleségével való baromkodás és erőszaktétel”miatt.[63]
Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Szekeres Mátyás molnár nevét jegyezték föl, „In Pradio Örvényes”, továbbá Vincze Istvánét és Kirner Andrásét.[64]
Az 1760 körül készült összeírásban, amelyben a molnárokat vették számba, Németh András, Vincze István és Szekeres Mátyás neve szerepel.[65]
Az 1760 körül Bogyai József által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, „Duarta mola vacat molitore Szekeres Mátyás” neve szerepel.[66]
1776. május 24. „Helységünk mellett elfolyó patakon három malma vagyon az uraságnak, ahol száraz esztendőben is mindenkor őrölhetünk.”[67]
1783-ban, az I. katonai térképen a falutól keletre folyó patakon, a falu északkeleti sarkán volt egy malom.[68]
1828-ban három molnárt írtak össze, akik egész évben dolgoznak a Pécsely-patak vizét hasznosító malmaikban, 1-1 segéddel.[69]
1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. Az örvényesi határban lévő 3 vízimalom kapacitása – egyenként - napi 10 pozsonyi mérő.[70]
A II. katonai térképen -, ha nehezen is – felfedezhető mindhárom malom: Az egyik a falu északkeleti végén, a másik a faluban, a harmadik attól délkeletre található.
1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 2 vízimalomban 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malmok után 31 Ft jövedéki adót fizettek. Harmadik malma, egy olajütő után 19 Ft-ot fizettek.[71]
Örvényes, műemlék vízimalom. Fotó: Kádár Péter, 2007
Alsó-malom
A tihanyi apátság malma. 1752-ben Leszmajer Fülöp vette bérbe. Halála után özvegye feleségül ment Magyar László molnárhoz, aki 1775-ben vette bérbe a rossz állapotban lévő malmot, amelyet a kor szokása szerint saját költségén hozatott rendbe, 130 forintért. Az apátság és bérlő közt a pénz miatt hosszú ideig folyt a pereskedés, amelynek végén Magyar Lászlónak el kellett hagynia a malmot.[72]
Király József a Pécselyi-vízfolyáson vízhasználati engedélyt kapott 1910-ben. A malom korábbi tulajdonosa Gácser János volt.[73] Király József 1834-ben született Nagyvázsonyban. Ezt a „Király József molnár legény Vándorló könyve” alapján tudjuk, amely 1858-ban kelt.[74]
1950-ben iparigazolványt kapott Molnár Antal molnár a Balatonfüredi járás főjegyzőjétől.[75]
Örvényes, a vasúttól Délre lévő malom. Fotó: Vastagh Gábor.
Középső-malom
A tihanyi apátság malma.
Felső-malom
A tihanyi apátság malma. A malmot 1788. április 24.-től 1800. április 23-ig bérelte Sziesz Márton molnár. Egykerekű malom, házzal és kerttel. Éves bérleti díja 153 forint, amelyet négy egyenlő részletben negyedévenként volt köteles fizetni a bérlő.[76]
1892-ben mindhárom örvényesi vízimalmot megvásárolta Gácser János örvényesi nagybirtokos. 1909-ben meghalt Gácser. Örökösei 1910-ben eladták mindhármat.[77]
1954-ben megállapodás született a Földművelésügyi Minisztérium Malomipari Főosztálya és az Országos Műemléki Felügyelőség közt az örvényesi Felső-vízimalom műemlékké nyilvánításáról. Az örvényesi malom 1985-ig [bemutató jelleggel] búzát őrölt, akkor a víz csökkenése miatt leállították.[78]
Örvényesi felső malom.
[1] I. kat. Coll VI. Sectio XIX.
[2] ZMFN II. A keszthelyi járás Zalai Gyűjtemény 24. Zalaegerszeg, 1986. 25. p.
[3] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Kapornaki nagyobb járás. Malmok összeírása 1753-55.
[4] Horváth II. 131. p.
[5] III: katonai felmérés1872-1884. 5358/3. szelvény.
[6] ZMFN. 446-449. p.
[7] I. kat. Coll IV. Sectio XVII.
[8] II. kat. Coll. XXII. Sectio 61.
[9] MNL ZML IV. 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat.
[10] ZMFN 44.
[11] Horváth I. 149. p.
[12] I. kat. Coll V. Sectio XVIII.
[13] MNL ZML Hlc. Nemesapáti 142.
[14] I. kat. Coll. III. Sectio XVI.
[15] II. kat. Coll. XXII. Sectio 61.
[16] MNL ZML IV. 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat.
[17] MNL ZML XV. 61. 17. d. 352. Ormándlak 3. o. MNL ZML-a 1. Nr. 1862.
[18] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Kapornaki nagyobb járás. Malmok összeírása.
[19] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malombérlők, molnárok összeírása, 1753.
[20] MNL Magyar Kamara Archívuma E 156 Urbaria et Conscriptiones Fasc. 94 Nr. 38.
[21] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1755.
[22] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Céhbeli molnárok tartozása a céh felé, 1756-57.
[23] MNL P. 313. Rsz. 1. Köszönet Cseh Valentinnak, aki az adatot rendelkezésemre bocsátotta.
[24] I. kat. Coll. IV. Sectio XIII.
[25] II. kat. Coll. XXIII. Sectio 57.
[26] ZMFN. 172-173. p.
[27] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malombérlők, molnárok öszeírása, 1753.
[28] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1755.
[29] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Céhbeli molnárok tartozása a céh felé, 1756-57.
[30] MNL ZML IV. 24. Kerkapoly István hivatalos iratai (acta politica) 1840. Csöszi malom eránti jelentés.
[31] Takács J. Ince, 1997. 22. p.
[32] Holub III.
[33] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malombérlők, molnárok öszeírása, 1753.
[34] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Kaponaki nagyobb járás. Malmok öszeírása.
[35] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása, 1755.
[36] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Céhbeli molnárok tartozása a céh felé, 1756-57.
[37] Horváth II. 172. p.
[38] I. kat. Coll. IV. Sectio XIII.
[39] II. kat. Coll. XXIII. Sectio 58.
[40] MNL ZML Adás-vételek Zalaegerszeg, 1800-1850. II. kötet, 341. sorsz. 852. szám.
[41] Takács J. Ince, 1997. 233 p.
[42] Hajdú Imre Zalaegerszeg közlés, 2013.
[43] ZMFN. 212/18.
[44] MNL ZML HLc. Orosztony 82. Eredeti: ZÁL. Conscr. Univ. 1770. Kapornaki nagyobb járás Ö. 46/82.
[45] I. kat. Coll V. Sectio XX.
[46] II. kat. Coll. XXIV. Sectio 59.
[47] MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX.N. 1866.
[48] MNL ZML IV. 433. N˚6093.
[49] MNL ZML IV. 433. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 05. 20. 64 sorsz.
[50] ZMFN. 515-517. p.
[51] Kalṧan, 2014. 157. p.
[52] I. kat. Coll. II. Sectio XIV.
[53] II. kat. Coll. XXII. Sectio 61.
[54] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malombérlők, molnárok összeírása, 1753.
[55] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Kapornaki nagyobb járás. Malmok összeírása 1753-55.
[56] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Lövői molnár céhez tartozó molnárok összeírása 1764.
[57] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Kapornaki nagyobb járás. Malmok összeírása 1753-55.
[58] Szakál, 2002. 46. p.
[59] Veszprém Megye Helytörténeti Lexikona II. 314-15. p.
[60] Veress: Pécsely 86. p.
[61] Veress: Pécsely 91. p.
[62] Lichtnecker, 1999. 231.
[63] Veress: Pécsely 93. p.
[64] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása 1757.
[65] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása 1760. k.
[66] MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-1/b. Malmok, molnárok összeírása 1760. k.
[67] Horváth I. 386. p.
[68] I. kat. Coll IX. Sectio XX.
[69] Veszprém Megye Helytörténeti Lexikona II. 315. p.
[70] MNL ZML Megyefőnöki iratok 1851. IX. N. 1866.
[71] MNL ZML IV. 433. SKIK statisztika 1876. Wöller István által 1969-ben készített kivonat.
[72] Wöller 2001. 91-93. p.
[73] MNL ZML IV. 433.
[74] MNL ZML IV. 433. A Vándorló könyv eredetijét Wöller Istvánnak ajándékozta Király Béla molnár 1972-ben, Tótvázsonyban.
[75] MNL ZML IV. 433. 91. A-42./ 1950.
[76] Wöller 2001. 82-84. p.
[77] Wöller 2001. 123. p.
[78] Wöller 2001. 160-161. p.