85. Cigolai-malom (SLO)

Lendva-patak

 

Völgyifalutól nyugatra volt az I. katonai felmérés térképe szerint.

Az Esterházy hercegek Alsólendvai uradalmának tiszttartója, urának küldött javaslatában a gazdaságosság szerint sorolta be az uradalmakhoz tartozó falvakat a tőlük legkönnyebben megközelíthető malmokhoz:

„Az Alsó Lendvai uradalomban, amely faluk melyik malomhoz valók lehetnének őrlésre való nézve, azoknak connotacioja.

Czigolai malomhoz: Hármasmalom, Petesháza, Csente, Feritfalu és Völgyifalu.”[1] (Itt említjük meg, hogy Hármasmalomról csak, mint településről van szó. Ami evidens lenne e névből, tehát egy háromkerekű malomról, arra vonatkozóan semmiféle adattal nem találkoztunk.)

1673-ból való a Lenti vár Invertáriuma. A várnak az alábbi malmokban van gabonája, illetve lisztje: „Czigula malomban 3 hordóban 26 köböl, Pinczei malomban 19 köböl, A vár malmában 5 köböl búza és 9 köböl rozs, A lenti „Marcza” malmában 1 köböl búza és 2 köböl rozs.”

Az összeírás ismerteti a vár alatti malom, továbbá a „Czigula” malma (Cigolai) és a lenti „Marcza” malma műszaki és egyéb berendezéseinek leírását is.[2] Erre itt most nem térünk ki.

Következő említése áttételes, ugyanis 1758-ban a lovászi malom felbecsülésében részt vett a molnár céh esküdtjeként Simon Péter a czigolai malomból.[3]

1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. A czigolai Takács József molnár legényét „malombéli defectusért” megbüntették. A céh következő, évi rendes ellenőrzését 1783. január 10.-én tartotta. A molnár továbbra is Takács József. A céh 1784. április 14.- i „Generalis Visitaja” alkalmavál is Takács József volt a molnár. [4]

Az I. katonai felmérés alapján tudjuk tehát, hogy a malom az egykori Feritfalu alatt, a Lendva bal partján, Völgyifalu temetőjével egy magasságban, attól nyugatra állt. A malomtól nyugatra volt a molnár háza.[5]

A XIX. század első felében megtörtént Zala megye vízrajzi felmérése is. Ebből tudjuk, hogy a „Murától a Cigolai malomig vízszintmérés még nem történt” - onnan a zorkaházi határig a Lendva hosszát 8.000 ölben – azaz 15,2 km – határozták meg.[6]

A II. katonai felmérés 1856-60 közt végzett munkái során már nincs meg.[7]

Ma nyoma sincs. A malomról - vagy a malom róluk – kaphatta nevét a Czigola család, akik Zágorhidán kocsmárosok és gazdálkodók voltak, és akik közül egyiküknek később, a XX. században Pákán volt malma.

 

 

 

86. Cirkovlyán (Cirkovljan HR. Drávaegyház.)

 

A II. katonai térképen 1856-60 közt, a településtől délre, négy hajómalom van a Dráva főágán, a jobb part mellett.[8] Sem a malmok korábbi létezéséről, sem későbbi sorsáról nincs tudomásunk.

1876-ben a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint Czirkovlyán 3 vízimalomban 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malom után 20 Ft jövedéki adót fizettek.[9]

 

 

87. Czup (Zalabaksa)

 

88. Csabrendek

 

Gabonaőrlő malmait a XVI. századtól folyamatosan feljegyzik – olvashatjuk a Veszprém Megye Helytörténeti Lexikonában, de egyetlen adatot sem említ. 1613-ban olvashatunk először az egyik malomról, amely kis patakon állott, elhagyottan. Két évszázadnak kell eltelnie a következő említéséig. 1832-ben 2 olajütő malmát említik, amelyek közül az egyik gabonát is őröl.[10]

Az I. katonai térkép egy malmot jelöl, távol a falutól nyugatra.[11]

A II. katonai térképen 1856-60 közt két malmot jelölnek Rendektől északnyugatra, a Pinkóczi patakon. A felső a Rendek malom, az alsó a Pinkoczi malom. Lejebb, ugyan azon a patakon, a falutól délnyugatra –Nyírlaki pusztától északkeletre: Kis malom. Tavas malom, molnár házzal.[12] Ez utóbbi még rendeki határ, vagy sümegi volt-e nem tudjuk?

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara által készitett kimutatása szerint 2 vízimalmában 2 segédet foglalkoztattak, és a 2 malom után 25 Ft jövedéki adót fizettek.[13]

Majd ötven év múlva, 1927-ben az alábbi hirdetés jelent meg a Molnárok Lapja április 10.-i számában: „Eladó malom. Jó üzemű 3 járatú malom, lakással, gazdasági épületekkel 22.559 négyszögöl földdel 18 000 pengőért eladó. Eladó: Rezenka János malomépítő. Pápa.”[14] A következő adatból feltételezhető, hogy Lenorics Ferenc vásárolta meg a malmot, mert az 1947-ben megjelent Újjáépítő Magyarok-ban ezt ovashatjuk „Lenorics Ferenc darálómalmos és bércséplő. 1928-ban létesítette darálómalmát.”[15] Aztán nem hallunk többet felőle.

1962-ben még külterületi lakotthelyként hozzá tartozott: Alsóhobaji-malom, Petresi-malom, Rendeki-malom.[16]

 

 

Csabrendek, Vér-malom alatti malom. Fotó Vastagh Gábor

 

Petreci-malom, Háry-malom

 

Először nagyon későn, 1935-ben olvashatunk a malomról. Ekkor tulajdonosa „Handlery Ferenc molnár, vízimalom tulajdonos. (Tapolca, 1851.) A molnárságot Káptalafán tanulta. Önálló lett 1875-ben. Sok évi működés után 1894-ben megvette a csabrendeki Petreci-vízimalmot, melyet 1922 óta veje, Háry Dezső vezet.

Háry Dezső a molnármesterséget édesapja gyepükajáni bérelt malmában tanulta ki, aki azt a malmot 1886-ig árendálta. Segédként a tőberki malomban dolgozott. Felesége: Handlery Ilona, egy gyermekük van.” [17]

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban már Háry Dezső szerepel, mint a malom tulajdonosa.[18]

1949-ben Cég: Háry Dezső. Tulajdonos: Háry Dezső. Kapacitás: 2 q/24 h. Használhatóság: 30. %.[19] A malom ekkor vízmeghajtású.[20]

 

Rajj-malom

 

Kis kotyogó parasztmalom lehetett, de semmi közelebbi adatunk nincs róla.

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Rajj Ferenc szerepel, mint a malom tulajdonosa.[21]

Négy évvel később, 1949-ben már özvegye tulajdonolja. Cég: özv.Rajj Ferencné. Tulajdonos: özv. Rajj Ferencné. Kapacitás: 6 q/24 h. Használhatóság: 20 %.[22] A malom ekkor víz meghajtású.[23] További sorsa ismeretlen.

 

 

Csabrendek, Vér Lajos malma. Fotó: Vastagh Gábor.

 

Hobai malom, Vér-malom

 

Az Újjáépítő Magyarokban olvashatunk először róla 1947-ben: „Vér Lajos molnár, vízimalom tulajdonos. (Apácatorna, 1901.) Iparát Nemeshanyban atyjánál tanulta. Önálló lett 1930-ban Csabrendeken. Megvette az alsó Hobai malmot. A malomépületet teljesen újjáépítette. Felesége: Nagy Mária, három gyermekük van.”[24]

Az 1949-es összeírásban Vér Lajos a tulajdonos. A malom kapacitása: 5 q/24 h. Használhatóság: 40 %.[25]

A malom ekkor vízmeghajtású.[26]

Az 1970-es évek elején Vér Lajos elmondta a malmot fényképező Vastagh Gábornak, hogy elbeszélőktől úgy tudja, hogy a malom eredetileg felülcsapó volt, de ő már ezt nem látta.[27] Ebből arra következtethetünk, hogy a malom már a XIX. században, vagy még korábban épült, de erre vonatkozó adataink hiányoznak.

 

 

Csabrendek, Vér Lajos a malma előtt. Fotó: Vastagh Gábor

 

 

 

89. Csács, Csácsbozsok (Zalaegerszeg)

 

90. Csáktornya Čakovec HR.

Ternova folyó

 

A csáktornyai uradalom 1670-ben a malomhasználat jogát bérbe adta, ebből ebben az évben 2100 forint haszna származott.[28]

Csáktornyán vízimalomról nincs adatunk.

Első nagyobb malmát Knaup János építette 1834-ben. Ez gőzmalom volt. Gyakori tulajdonosváltás mellett 1866-ig működött. Ekkor csődbe jutott. A csődeljárás során a csáktornyai „Hochsinger” cég megvásárolta: szesz- és ecetgyárrá alakította át.

Utolsó adatunk a malomról 1876-ből származik. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 gőzmalomban 1 segédet foglalkoztattak, és a malom után 46 Ft jövedéki adót fizettek.[29]

A ma is álló műmalom 1893-ban készült. Ebben az évben a Gutorföldén gőzmalmot üzemeltető Molnár Lajos ajánlatot tett a városi tanácsnak egy villanytelep és malom megépítésére, amely villanytelep a város villamos igényeit kielégíthette, beleértve a közvilágítást is. Cserébe egy ingyenes telket kért. A felek a szerződést 1893. április 24.-én kötötték meg. A Mezővárosi Tanács a telket átadta és kötelezte magát, hogy a közvilágításért évente 2500 forintot fizet. Molnár pedig kötelezettséget vállalt 4 nagy körlámpa és 80 db. égőtest telepítésére, a város utcáira és tereire. A malmot és villamoserőművet 1893. október 1.-én helyezték üzembe.

A malmot 1900-ban megvették Grünwald és Schwarz varasdi vállalkozók, és három évalatt teljesen átépítették. Ezt követően az itt készült lisztet a Monarchia egész területén árusították, valamint a tengeren túlra is szállították.[30]

 

 

A csáktornyai malom és villanytelep, 1903. Kalsan, 157. oldal.

 

 

A kézirat elkészülte után előkerült, 2023-ban rögzített adatok:

„A csáktornyai gőzmalom sorsa számos részvényesének zsidó származása miatt vált üggyé. Ezt egy buzgó szombathelyi ügyvéd kiderítette, s emiatt a malom nem kapott állami megrendelést. A zsidó részvényesek pragmatikusan a malom „megkeresztelését” határozták el és keresztény ügyvezetést kívántak a cég élére állítani. Ám a keresztény részvényesek vérszemet kapva a zsidókat részvényeik eladására kívánták kényszeríteni. A harc új igazgatóság megválasztásával vette volna kezdetét. A keresztény részvényeseknek Pehm prelátus közbenjárást ígért, és hogy egy keresztény bank biztosítani fogja számukra a szükséges hitelt. A közgyűlésen azonban a zsidók kerültek fölénybe, az új igazgatóság összetétele nem a keresztények tervei szerint alakult. Ez a felállás csak 1944-ben változott meg.” (Balogh Margit: Az apát úr. Göcseji Múzeum Zalaegerszeg, 2019. 399. old.)

 

91. Csamaszigete

(Holub Bókaházával azonosítja.)

Zala folyó, Bókaházi-patak

 

Már nagyon korán említik malmát. 1253-ban Zalamelléki Mindszenti Illés fia Mátyás, és Énok fia Illés, a Csamaszigetén fekvő földjük és egy malomhely felét, eladták Rajki Márk comesnek. E föld határa a Zala vizénél kezdődött és szomszédjai voltak Kozma fiai és Ludegerius. Varsányi Ledegérnek és fiainak része volt itt egy malomhelyben, amelyet bírságok fejében 1260-ban átengedtek Rajki Márknak. De volt itt földjük is, amelyet még 1324-ben is Ledegérföldének neveztek.

1324-ben Rajki Mihály fia Mihály és Pósa fia Damján a Zalától keletre eső Csamaszigete

bírtokukat a malomhellyel –, melynek északi szomszédja Ledegérfölde volt – eladták Mindszenti Olivér fia Lászlónak. Közelebbről meghatározza a helyét egy 1355-i oklevelünk, melyben azt olvassuk, hogy az említett Mindszenti László fiai, Demeter és Pál panaszt emeltek a megye hatósága előtt, hogy Lendvai Miklós bán és fiai a Mindszent birtokhoz tartozó Csamaszigeten, az ő malmuk alatt, hosszúfalui jobbágyaik által malmot építtettek. Amikor ez a Pál 1385-ben unokaöccsét, Demeter fia Jánost, kielégítette anyai negyedét illetőleg, akkor említenek Gétye és Hosszúfalu vidékén egy Csamaszigete nevű trágyázott földet.[31]

Több rá vonatkozó adatot nem találtunk.

 

 

92. Csány (Zalacsány)

 

93. Csapi

Zalaújlaki-árok

 

Egyetlen adatunk az 1750 körül készült összeírás. Ekkor Bertók János molnár nevét jegyezték föl. Árendát nem fizet, jövedelme 12 köböl.[32]

Az I. katonai térképen szerepel egy malom a falu – Csapó - alatt, egy tó felső végénél, a falutól keletre, a Galambok felé folyó patakon egy gátas malomtó van, amelynek keleti végénél két malom van.[33] Jelöli a malmot Tomasich térképe is 1792-ben.

Nincs már malom a II. katonai térképen,[34] és nincs további adatunk sem.

 

 

94. Csatár (Pusztacsatár, Bagodvitenyéd határában)

 

95. Csatár

Felső-Válicka

 

Az 1750 körül készült összeírás Szilasi Ádám és Horváth János molnárokat említi. Elsőnek sem jövedelme, sem bérletfizetési kötelezettsége sincs, utóbbi 2 köböl bérletet fizet, jövedelme 4 köböl.[35]

1754-ben Szilas Ádám jövedelme 32 köböl.[36]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Németh István molnár nevét jegyezték föl.

Az 1760 körül Bogyai József által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, szintén Németh István neve szerepel.[37]

„Szőllőhegye, malma, úgy fajészó erdeje mind ekkortáig ezen határban elegendő volt ezen helységnek.”[38] –vallják az úrbérrendezés során meghallgatott tanuk 1768. április 27.-én.

Az I. katonai térkép nem jelöl malmot a falu határában,[39] de Tomasich térképén, 1792-ben, már két malom is látható.

Nincs malom a II. katonai térképen sem,[40] és további adatunk sincs malmáról.

 

Hosszú-réti-patak 65/14, Bene-völgyi-patak 65/19, Malom-föli (Malom feletti rét) 65/31, Bük (Malom bük) 65/34, Csörgő-patak (Csengő-patak) 65/61, Válicka 65/79. (Felső-Válicka).[41]

 

96. Csehi (Kiscsehi, Sümegcsehi.)

 

Csehi

 

Nem tudjuk, a két Csehi közül melyik malmára vonatkozik ez az adat. 1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. A Csehi határban lévő Csehi malom IV. osztályú, 24 óra alatt 4 pozsonyi mérő gabonát őröl.[42]

 

 

97. Cseke (Pakod és Csatár közt írták össze. Nem azonosítható, az I. katonai térképen sem szerepel.)

 

1753-ban Németh György molnár. Árendát nem fizet, jövedelme 18 köböl.[43] 1754-ben a jövedelme már 30 köböl.[44]

 

 

98. Csekefái-malom

 

Nem azonosítható. A szentgyörgyvölgyi és kerkakutasi malom közt szerepel az 1791-es adatban, a Kerka felső szakaszán lévő molnár céh lajstromkönyében. Az 1791. május 10.-ei cé gyűlésen befizetett elmaradásoknál a csekefai Fartó Istvánnál nem tüntették fel miért kellett fizetnie [45]

Az 1858. május 31.-én tartott céhgyűlésen a Felső zalai molnár céh készített egy kimutatást a felszabaditott inasokról és mestereikről. A csekefai Kotzán János volt inas Fülöp Vincénél.[46] (Nem tudjuk hol.)

Ennél több adatot nem találtunk róla.

 

 

99. Csekőháza (Monostorapáti mellett volt.)

Eger-patak

 

A település malma 1528-ban tűnik fel írásos forrásban, amikor Gyulaffy István az almádi monostor alatt a „Chekwhaza és Győr” települések között az Eger (Egregy) vízén álló malmát Devecseri Csoron Andrásnak adományozta.[47] Ez az egyetlen adatunk a malomról.

 

100. Csente SLO.

Lendva-patak

 

Az I. katonai térkép alapján feltételezhetjük, hogy a csentei malom azonos volt a Feritfalu határában lévő Czigolai malommal,[48] amelyről első adatunk késői, 1851-ből való, amikor a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

Ekkor a csentei malmok tulajdonosa hg. Esterházy Pál. A malmok 4 kerékre járnak, kapacitásuk: 14 pozsonyi mérő/24 óra.[49] (Az összeírásból nem derül ki, hogy hány malomról van szó.)

A II. katonai térképen nincs malom.[50]

Az 1863-ban, a Zala Vármegye Tisztiszéke számára készült kimutatás szerint 1 patakmalomban, 3 kővel 24 óra alatt 30 ausztriai mérő gabonát képesek megőrölni.[51]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 1 tanoncot foglalkoztattak és a malom után 15 Ft jövedéki adót fizettek.[52]

1925 és 1938 közt Tóth Lajos volt a molnár a faluban.[53] A malom további sorsáról nincs tudomásunk.

 

101. Cserenosócz, Cserencsóc SLO.

Csernec-patak

 

A malomra csak a XIX. század második felének elejéről vannak adataink.

A II. katonai térképen, amelynek felmérései 1856-60 köztmkészültek nem szerepel malom.[54]

Az 1863-ban a Zala Vármegye Tisztiszéke számára készült kimutatás szerint 1 patakmalomban, 3 kővel 24 óra alatt 12 ausztriai mérő gabonát képes megőrölni. Vízhiány miatt sem 1862-ben, sem 63-ban nem őrölt.[55]

1876-ben a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint a 4 vízimalomban 2 segédet és 2 tanoncot foglalkoztattak, és a 4 malom után 37 Ft jövedéki adót fizettek.[56]

 

102. Cserszegtomaj

 

A keszthelyi Szűz Mária egyháznak az itt levő Dobogó hegy alatt egy malma volt.[57]

A Keszthely-polgárvárosi és tomaji lakosok három gátat ástak ki, melyre malmokat építettek. A hévízi tó alatti árkon a XVIII. századba négy malom állt: Felső-, Középső-, Hertzeg-, és Alsó-malom. A tótól északra lévő patakon pedig kettő: a dobogói és egy, amelyet csak „Mühl”-ként jelöltek a térképen.[58] Ez a II. katonai tréképen Gyöngyes Malomként szerepel.[59]

A földesúr Festetics család a tó fűrdővé fejleszetése érdekében vízelvezetési, csatornázási munkába kezdett 1807-ben: „A Dobogó malom árkánál az egregyi híd környékén a nyíllások földdel feltöltessenek, a nevezett egregyi híd magasabbra emeltessen. … Azon két kanális mely a Dobogói malmon alul a fürdői első és második híd alatt a georgikoni rétjén keresztül mégyen, betöltött voltuk miatt újra kitisztogattassanak.”

A tó új levezető árkát kitisztították és a dobogói malom árkát az egregyi vízfolyás árkával együtt kiásták, hogy azok vize a tóba ne juthasson és a hideg víz a tó vizét lehűtse.[60]

A másokdik katonai térképen, amelynek itteni felvételei 1856-60 közt készültek, a Tomaji hegy délynyugati aljában, a Hévizi tótól északnyugatra meg van a malom Mola Dobogó néven.[61]

 

 

103. Csesztreg

Kerka-patak

 

Viszonylag koránról van adatunk a település malmáról és molnárárról. 1564-ben „..inquil 1 molendinator 2 porta, 1 molendinator Matie Kun 1 porta, 1566 1 molendinator 2 porta.[62]

1590-ben két elnéptelenedett malmot említenek a Kerkán.[63] 1596-ra egyiket helyreállították, mert egy két kerékre járó malomról tesznek említést.[64] A következő adat csak száz év múlva van a malmokról. Ekkor az uradalmi jövedelem-összeírásokban egykerekű malomról írnak, amely áradáskor használható.[65]

1688-ban a plébános javainak összeírásában olvashatjuk: „A templom mellet van egy holdnyi kert […] és 2 tágas rét a malmok felé…”[66] Tehát több malom is volt.

Esterházy Gábor Alsólendván1699. december 9.-én kelt kiadványában kötelezi magát, hogy a Csesztreg városban lakó Fentős István jobbágyától felvett 450 rajnai forint kölcsön fejében felszabadítja nevezettet, valamint öccsét, Mihályt, illetve ezek a városban […], valamint a Kerka vizén álló malombeli harmadért minden urbalis szolgáltatástól mentesülnek addig, míg a kölcsönt vissza nem fizeti.[67] Talán erről a malomról van szó, amikor az alsólendvai uradalom összeírásában Csesztregen malommal bíró parasztok jövedelmeként 1 forint hasznot jegyeznek fel 1703-ban.[68]

1710-ben, Esterházy Pál birtokrészeinek összeírásakor Csesztregen 3 parasztmalom található 50-50 crucig az árendájuk.[69]

1715-ben az uradalom tiszttartója jelenti, hogy: „az erdejekben edgy néhány szál Tölgy fát a’ Malom szükségére levágattam.”[70]

1728-ban a malmok nem, csak 2 molnár szerepel az uradalmi összeírásokban Csesztregen, majd egy másikban ezt olvashatjuk: „Van itt három egy kerékre őrlő, úradó alá eső malom, mindegyik több helybeli lakosé. Kettő a Kerkán. Az első 5, a másik kettő 6-6 Ft-ot jövedelmez.”[71]

1750-ben az alsólendvai uradalom összeírása szerint a csesztregi malmok éves jövedelme pozsonyi mérőben mérve 98.[72]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Szabó Miklós molnár nevét jegyezték föl, akinek három malom után van jövedelme. Majd 1764-ben ismét 3 paraszti malomról írnak.[73] 1770-ben ez a három malom 142¾ p.m. gabona jövedelmet hoz.[74]

1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. A csesztregi Balazér János, Kulcsár Márton molnár, és Sancsa (?) Jánosné legényét „malombéli defectusért” megbüntették. A céh, következő, évi rendes ellenőrzését 1783. január 10.-én tartotta. A csesztergi molnárok ekkor is még Balazér János és Kulcsár Márton voltak. A céh 1784. április 14.- i „Generalis Visitaja” alkalmavál is Balasér János és Kulcsár Mártont említik. Az 1788. április 28.-ai céhgyűlésen minden molnár nevét, és befizetést: tartozásokat, büntetéseket stb. feljegyeztek. A csesztregi alsó molnárt: Őr Pált, és az alsó molnárt; Haiba Istvánt megbünteték egy-egy véka rozsra, kő hiányosságért. Az 1789. május 26-i Alsószenterzsébeten tartott céhgyűlésen befizetett, a céh által tartott ellenőrző vizsgálatok alkalmával megállapított befizetésekről készült kimutatásból tudjuk, hogy Csesztregen Eőr Pál és Dora Péter voltak a molnárok.[75]

Az 1785-ban készült I. katonai felmérés térképe szerint A „Czupp”-i út és a Kerka keresztezésénél volt egy malom.[76]

Az 1790. március 18.-án Alsószenterzsébeten tartott céh gyülésen résztvevők névsorában Horváth György csesztregi molnár neve szerepel. Az asztalpénzt fizetők névsorában Eör Pál és Dora Péteré is.[77]

1792-ben két malmot jelöl Tomasich térképe Csesztregnél a Kerkán.

Az 1792. június 6-i céhgyűlésen beszedett büntetésekkor a csesztregi Dora Pétert „motskos beszédért” büntették meg, legénye, Nagy János vízpénzt fizetett.

Az 1792. június 7.-én Alsószenterzsébeten tartott céh gyülésen asztalpénzt fizetők névsorában Dora Péter és Horváth György csesztregi molnárok neve szerepel.

Az 1793. május 29.-én megtartott céh gyülés névsorában Horváth György és Pörs György molnároké.

Az 1794. május 13.-án Alsószenterzsébeten megtartott céh gyülésen büntetéspénzt fizetők névsorában a csesztregi Dora Péter neve olvasható.

Az 1798. május 1.-én megtartott céh gyülésen a csesztregi Kulcsár Márton és Horváth György nevénél nincs bejegyzés, Kapornaki Mihálynak „elengedtetett a fórja, hanem kő hibázásért” büntetést fizetett.[78]

Az 1828. évi összeírás szerint a településen 1 molnár van, aki fél évig dolgozik iparában, segéd nélkül.[79]

Az 1832-ben készült vízrajzi összeírásban csak ennyi olvasható: „Kerka vizén malom.”[80]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. Itt

3 malmot írtak össze. Tulajdonosként „egyes lakosoké”jelölést használtak. Mindhárom 2 kerekű, kapacitásuk: 8, 8, 10 pozsonyi mérő/24 óra.[81]

Fényes Elek művében ezt olvashatjuk: Vizimalmai jók.[82]

A II. katonai térkép1856-60 közti felvételén mindhárom malom megvan.[83]

Az 1858. május 31.-én tartott céh gyűlésén a Felső zalai molnár céh készített egy kimutatást a felszabaditott inasokról és mestereikről. A csesztregi Magyar Ferencnél volt inas a csesztregi Zsupán Pál. Ugyancsak Csesztregen, Lantsák Jánosnál volt inas a kálócfai 19 éves Szabó Mihály.[84]

1860-ban a csesztregi Lancsák Jánosnál szabadult az alsószenterzsébeti Háry János 20 éves ífjú. Németh ?  molnár a győrfai 22 éves Rózsás Mihályt vette fel inasnak.[85]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint a 3 vízimalomban 2 segédet foglalkoztattak, és a 3 malom után 19 Ft. 40 krajcár jövedéki adót fizettek.[86]

Az inasévek eltöltéséről, a vándorlás során különböző malmokban végzett munkákról a legények igazolást kaptak. Egy ilyenből tudjuk, hogy a csesztregi Fentős János molnármesternél Göncz István dömeföldi molnár legény 1877. január 1-től 1879. július 1-ig dolgozott.[87]

Tagosítási birtokkönyv 1870. (Hitelesítve 1876.) Csesztregi malmok 713‪ öl.[88]

1954-ben még két darab kerekes vízimalom a Kerkán, a hozzá tartozó Kerkaújfalun pedig 1.[89]

 

Kerka 134/91, Malomi-rét: Győrfaji-rét 134/109.

 

 

Csesztregi malom. Fotó: GM 28.753.

 

Bicsák-malom

 

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Bicsák Károly szerepel, mint a malom tulajdonosa.[90]

1949-ben. Cég: Bicsák Károly. Tulajdonos: Bicsák Károly. Kapacitás: 10 q/24 h. Használhatóság: 20 %.[91] A malom ekkor vízmeghajtású.[92]

 

 

Csesztreg, Bicsák-malom. Fotó: Kovács Zoltántól

 

Osbáth-malom

 

1949-ben. Cég: Horváth József. Tulajdonos: Oswald örökösök. Bérlő: Horváth József. Kapacitás: 10 q/24 h. Használhatóság: 40 %.[93] A malom ekkor fagázmeghajtású. Tulajdonos: özv. Hacker Emilné.[94]

 

 

Csesztereg, Osbáth-malom. Fotó: Kovács Zoltántól.

 

Paraszaji-malom 134/123.[95] Később gőzmalom.

 

A II. katonai felmérés térképén ez lehet a legfelső malom, a Parasz erdő mellett, keletről.[96]

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Császár Jenő szerepel, mint a malom tulajdonosa.[97]

1949-ben. Cég: Császár Jenő. Tulajdonos: Császár Jenő. Kapacitás: 40 q/24 h. Használhatóság: 65 %.[98] A malom ekkor gőzmeghajtású.[99]

 

 

Csesztreg, Potecz-malom. Fotó: Kovács Zoltántól

 

Potecz-malom

 

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Potecz József szerepel, mint a malom tulajdonosa.[100]

1949-ben. Cég: özv. Potecz Józsefné. Tulajdonos: özv. Potecz Józsefné. Kapacitás: 10 q/24 h. Használhatóság: 30 %.[101] A malom ekkor víz- és fagázüzemű.[102]

 

 

Csesztreg, Potecz-malom. Fotó: Kovács Zoltántól

 

Leopold-malom

 

Csupán neve maradt fenn, semmilyen adatot nem találtunk rá vonatkozóan.

 

Kerkaújfalu (1942 óta Csesztreg falurésze)

Kerka-patak

 

Viszonylag korai említésekor, 1564-ben, Bánffy László birtokán említenek egy molnárt és két portát.[103]

Következő adatunk már XVIII. századi. Az 1728-ban készült összeírásban egy két kerékre őrlő, úradó alá eső malmát említetik, egy helybeli, Lőrincz vezetéknevű zsellérnek. Két zsellért írtak össze, ebből egyik a házatlan molnár: létfenntartásán kívül semmi jövedelme nincs.[104]

1750-ben már több malom is van a faluban, mert az összeírók így említik: „Malmok jövedelme mérőben: 30.”[105]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Sabján Mihály molnárnak két malom után van jövedelme Kerka Ujjfalu-ban.

1770-ben ugyancsak egy molnárt említenek 24 p.m. gabona jövedelemmel.[106] A malmok számát nem tüntették fel.

1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. Újfaluban Szabó György molnár nevét említették. Ugyanitt Lőrincz György molnárt „malombéli defectusért” megbüntették. A céh, következő, évi rendes ellenőrzését 1783. január 10.-én tartotta. Az ujfalusi molnár még Lőrincz György. A céh 1784. április 14.- i „Generalis Visitaja” alkalmavál is Lőrincz György volt a molnár. Az 1788. április 28.-i céhgyűlésen minden molnár nevét, és befizetést: tartozásokat, büntetéseket stb. feljegyezték. Kaitsa Péter molnárt megbünteték egy véka rozsra, kő hiányosságért.

Az 1789. május 26-i Alsószenterzsébeten tartott céh gyűlésen befizetett, a céh által tartott ellenőrző vizsgálatok alkalmával megállapított befizetésekről készült kimutatásból tudjuk, hogy Ujfaluban Hajtsa Péter volt a molnár. Ugyanott, egy másik bejegyzésnél Kajtsa Péterként írták, és kántorpénzt fizetett.[107] (Ebben az esetben is névírási vagy olvasási probléma lehet.)

Az I. katonai térképen, 1785-ben, Ramocsa és Kerkaujfalu közt 9 malom volt a Kerkán. Ebben a szenterzsébetiek is benne vannak.[108]

Az 1790. március 18.-án Alsószenterzsébeten tartott céh gyülésen résztvevők névsorában Kajtsa Péter ujfalui molnár neve szerepel, aki büntetést is fizetett, de nem tudjuk miért. Az asztalpénzt fizetők névsorában is Kajtsa Péter van.

A lajstromkönyben feltüntették az 1791. május 10.-i céh gyűlésen befizetett elmaradásokat a molnárok nevével és a malom helyének nevével. Kajtsa Péternél nem tüntették fel miért kellett fizetnie.[109]

Tomasich 1792-es térképe Kerkakutas –Kerkaujfalu körül 5 malmot jelöl a Kerkán, ebből hány tartozott Ujfaluhoz, nem tudjuk.

Az 1792. június 7.-én Alsószenterzsébeten tartott céh gyülésen asztalpénzt fizetők névsorában Kajtsa Péter ujfalusi molnár neve szerepel.[110]

Az 1793. május 29.-én megtartott céh gyülésen büntetéspénzt fizetők névsorában Eöri István kutosi molnár legényének Cseke Istvánnak a neve szerepel, aki „malom defectusért, aztán „Ujfalusi defectusért” is büntetődött.[111]

Az 1794. május 13.-án Alsószenterzsébeten megtartott céh gyülésen büntetéspénzt fizetők névsorában Kajtsa Péter neve olvasható.[112]

Az 1798. május 1.-én megtartott céh gyülésen az ujfalusi Kajtsa Péter két malom után fizetett fórt, két legénye: Balasér György és Cseke István „hullatásért” fizetett büntetést.[113]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

A Kerkaujfalui malom tulajdonosa herceg Esterházy Pál, a malom 2 kerekű, napi kapacitása 8 pozsonyi mérő, továbbá egy 1 kerékre járó deszkametsző malmuk is van itt.[114]

A II. katonai felmérésen 1856-60 közt a falutól északnyugatra két malom van a Kerkán.[115]

1860-ban az ujfalusi Gergulecz Mihály a márokföldi 15 éves Major Józsefet vette fel inasnak.[116]

A XX. század első harmadában Czinder Jenő molnárnak (A későbbi Kerkai Jenő, a KALOT megalapítója - 1934-től Kerkai - apjának) volt itt malma. A család bajor eredetű. Czinder a zalaegerszegi Németh Irént, Németh György molnár, a Gömbös-malom tulajdonosának lányát vette feleségül. Czinderék Kerkaújfaluból Városlődre, végül Márkóra költöztek.[117]

1904-ben, amikor Jenő fiuk született, Czinder Jenő az uraság malmát bérelte. 1911-től Csácsbozsokon bérelt malmot a Zalán. Ezt követően költöznek Veszprém megyébe.[118]

1936-ban ezt írták a malomról: „Malom vízkerékkel.”[119]

1949-ben: Cég: Vízi Lajos. Tulajdonos: Oswald örökösök. Bérlő: Vízi Lajos. Kapacitás: 7 q/24 h. Használhatóság: 30 %.[120] A malom ekkor víz- és gőzüzemű. Tulajdonosként özv. Hecker Emilnét jegyzik.[121]

1954-ben „egy kerekes vízimalom”[122]-jegyzi fel Szentmihályi Imre gyűjtőútja során.

 

Mónár-düllü 134/3, Malomi-düllü (Malom melletti) 134/46, Meccü-sarok 134/62. Régen fűrésztelep (deszkametsző) volt itt. Kerka 134/87.[123]

 

 

104. Csícsó

 

Egyetlen adatunk az I. katonai felmérés térképszelvénye. 1783-ban a falu alatt, tőle délkeletre van egy malom, házzal, Antalfa felett.[124]

Ez a malom már nincs meg a II. katonai térképen, az 1852-55 közti felvételen.[125]

 

 

105. Csobánc

Eger-víz

 

Egyetlen említése a XVIII. század derekáról van. Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Molnár Márton és Horváth Ferenc molnárok nevét jegyezték föl.[126] Malmot viszont nem említenek.

 

 

106. Csopak

Nosztori-patak, az egykori Nosztre/Nosztor falu nevét őrzi. 1277-ben Veszprém-vize, később és ma Séd-patak. A második katonai térképen Csopak patak.

 

Első hiteles említését egy 1277-dik évi oklevélben találjuk. E szerint Liliom asszony a Veszprém folyón levő malma felét, mely a káptalan malmai közt feküdt, elcserélte a káptalan két itteni malmáért. Ezek a falun átfolyó vízen voltak: az egyik észak felé, a Nosztréba vezető úton túl, a másik pedig ez út alatt nyugat felé.[127]

1303-ban a veszprémi káptalan a csopaki völgyben levő malmok használatát 15 évre bérbe adta Buzma, István és Lőrinc nevű fiainak.[128]

1383-ban a káptalan és a Veszprém-völgyi apácák közt folyó perben szintén említik a csopaki malmokat.[129]

1495-ben a veszprémi káptalannak 3 malma működik a Séd-patakon, évi árendájuk 84 mérő gabona.

1566-ban a molnárok 2 porta után adóznak, 3 malom elhagyott. 1599-ben 1 malmát említik. 1588-ban Gellért Illés csopaki molnár cipóban fizeti a malomadót a tihanyi várnak.[130]

1669-ben Vince-malom nevét jegyzik fel. 1700-ban 2 vízimalma jár, harmadik elhagyott. 1727-ben is két malma van. 1753-ban már csak egy működik.[131]

A füredi kerület molnárairól 1755-ben készült adóösszeírás idején, Csopakon 1 molnár volt.[132]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Pőrös István és Panus Mihály molnár nevét jegyezték föl.[133]

Az 1760 körül készült összeírásban, amelyben a molnárokat vették számba, Gáncs Mihály neve szerepel.[134]

1778. június 12.-én az Esterházyak arácsi jobbágyai ezt vallották: „Határunkban egy malom vagyon, ahol is szükségünkre szoktunk őrleni, de közel lévő szomszédságainkban is Füreden, Csopakon és Kövesen vannak elegendő malmok, ahol szározságban is őrölhetünk.”[135]

1783-ban az I. katonai felmérés térképén Csopak alatt, Köves fölött egy malom van.[136]

A XIX. században a Csopakhoz tartozó Nosztori praedium alsó és felső malmát írják össze és adják bérbe a községnek.[137]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

A csopaki határban lévő 4 vízimalom kapacitása – egyenként - napi 10 pozsonyi mérő.[138]

A második katonai felmérés 1852-55 között egy malomhelyet [Nosztori felső] és egy malmot [Nosztori alsó] jelöl Csopaktól északra, a Csopak patakon.[139]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malom után 62 Ft jövedéki adót fizettek.[140]

 

 

Csopak, Malomcsárda. Fotó: Steinhausz György

 

Felső Nosztori-malom, Nosztori völgyi malom (Veszprémi út 1.

 

Veszprém felöl jövet az első malom. Hívták Felső vagy Pol vagy ősi Plul malomnak is. Az 1930-as tatarozáskor egy gerendán az alábbi írást találták: „Én vagyok Josef Plul, épült 1704. május 4-én.”[141]

Az 1858-as térképen felső Nosztori malomnak írják. A veszprémi káptalan tulajdona volt. Közel egy évszázadig a Plul család bérelte. Őket Simon Gábor molnár követte. Az ő 1945-ös halálát követően özvegye feleségül ment Pohl Dömötör molnárhoz, ezért hívták Pol-malomnak is. Elkerülte az államosítást, mert berendezéseit leszerelték.[142]

 

Alsó Nosztori-malom, Csák-malom, Molnár-Torma-malom

 (Veszprémi út 3.)

 

Csopakon a XIX. században összeírt két malom közül ma az egyikben a Nosztori

Malomcsárda működik 1968 óta. Ez az alsó Nosztori-malom. A XVIII. században Torma malomnak hívták, majd a Plul család bérelte. A XIX. században Simon-malom néven is jegyezték, majd a XX. század elejétől Csák Lajosé lett. Ő bérlőknek adta ki. Bérelte Nedó Sándor is. Hívták falumalomnak is. A felülcsapó vízikerék egy dupla hengeres hengerszéket hajtott. Síkszitája révén jó minőségű lisztet állított elő. Csák a második világháború után emigrált, ezért a malom 1951-ben az Elhagyott Javak Kormánybiztossága tulajdonába került.[143]

A XVIII. századi térképen Torma malom néven szerepel.

Mai nevét Molnár Kálmánról kapta. Mivel Molnár Kálmán lányát, Juliannát Plul Vilmos vette feleségül, így ez a malom is a Plul családé lett.[144]

1909-ben a vasút építése miatt a felülcsapott vízikerekű malom már nem kapott vizet ezért megszünt. A vasúttársaság kárpótolta a tulajdonost. Ettől kezdve lakóházként használták, ami mögé 1968-ban felépült a „Vígmolnár” csárda. Később a lakóházat is megvették és a vendéglátóhely részeként üzemeltetik.

 

 

Csopak, Plul-malom felújítás után. Fotó: Steinhausz György

 

Plul-malom (Kisfaludi utca 16.

 

A veszprémi káptalan középkori alapokra épült, elhagyott malmát a XX. század elején megvásárolta Molnár Kálmán. Lebontotta a romos épületet, és helyére 1912-ben új malmot épített. 4,5 m átmérőjű felülcsapós vízikereke egy pár malomkőjáratot és 1 Ganz hengerszéket működtetett. Plul Vilmostól 1940-ben örökölték fiai: József, Kálmán és Jenő.

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Plul Vilmos szerepel, mint a malom tulajdonosa.[145]

1951-ben államosították. A Veszprém Megyei Malomipari Vállalt tulajdonába került. Vezetője Nedó Sándor molnármester volt 1952-1954 közt. 1953-ban korszerűsítették. A 37 colos malomkőjárat helyett egy kisebb függőköves darálót és egy 1908-as Ganz hengerszéket kapott, továbbá egy 3 méteres hasábszitát a hozzá tartozó serleges felhordókkal. 1954-ben a malom kapacitása 14 q/24h. Vámőrlő malom. Villamos meghajtású, vízikereke működésképtelen. Vezetője Sebők József, aki az 1969-es leállításáig működtette.

1954-ben megállapodás született a minisztérium Malomipari Főosztálya és az Országos Műemléki Felügyelőség közt a csopaki Plul-féle vízimalom műemlékké nyílvánításáról. 1955-ben átadták a községi tanácsnak, de később - műemlék jellege miatt – visszakerült a malomipar tulajdonába. 1969-ig víz- és villamos hajtással működött, akkor leállították,[146]

1969 után takarmányboltként hasznosították. 1978-ban a gabonatröszt kezdeményezte az Országos Műemléki Felügyelőségnél a malom védetté nyilvánítását. Annak engedélyével megkezdték a helyreállítást 1985-ben. Ma Múzeum.[147]

 

 

Csopak, Nédó Sándor. Fotó: Steinhausz György

 

 

Köves, Kövesd, Balatonkövesd (1940 óta Csopak része)

Horogvölgyi-patak

 

A füredi kerület molnárairól 1755-ben készült adóösszeírás idején Kövesden 1 molnár volt.[148]

Az 1760 körül készült összeírásban, amelyben a molnárokat vették számba, Molnár János neve szerepel.[149]

1778. június 12.-én az Esterházyak arácsi jobbágyai ezt vallották: „Határunkban egy malom vagyon, ahol is szükségünkre szoktunk őrleni, de közel lévő szomszédságainkban is Füreden, Csopakon és Kövesen vannak elegendő malmok, ahol szározságban is őrölhetünk.”[150]

Az 1783-ban készült első katonai felvétel szerint Köves fölött, Csopak alatt egy malom van, és van egy másik Köves alatt is.[151]

1832-ben 5 felülcsapó malom működik a patakon.[152]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

A kövesdi határban lévő vízimalom kapacitása napi 10 pozsonyi mérő.[153]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint Kövesd 2 vízimalma után 29 Ft. 50 krajcár jövedéki adót fizettek.[154]

 

Hegedűs-malom (Kossuth u. 16)

 

A malom Plul János tulajdona volt. Az 1940-es években korszerűsítették. A vasútépítés miatt elbontották.[155] Egy másik adat szerint az Angolkisasszonyok nyaralójának építésekor bontották el.[156]

 

 

Csopak, Hegedűs-malom helye. Fotó: Steinhausz György

 

Plul János malma (Csalló-köz)

 

Egyetlen adatunk van csupán a malomról: „A felülcsapott vízikerekű malmot a XX. század elején leszerelték, és lakóházzá alakították át.”[157]

 

107. Csöde

Zala folyó

 

1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. A csödei Rois József molnárt „két esztendőbeli inas szabadulásért, és szegődségért” büntették. A céh következő, évi rendes ellenőrzését 1783. január 10.-én tartotta. A csödei molnár ekkor is Roisz András. A céh 1784. április 14.-i „Generalis Visitaja” alkalmavál is Roisz András volt a molnár. Az 1789. május 26-i Alsószenterzsébeten tartott céh gyűlésen befizetett, a céh által tartott ellenőrző vizsgálatok alkalmával megállapított befizetésekről készült kimutatásból tudjuk, hogy Csödén Ruisz András volt a molnár, aki „szolgáló mestrség helyett” fizetett.[158] (Pénzel megváltotta a terhes szolgálatot.)

Az 1790. március 18.-án Alsószenterzsébeten tartott céh gyülés jegyzőkönyvében rögzitették azok nevét is, akik a gyűlésre nem mentek el. Csödéről Ruisz András.[159]

Az 1792. június 7.-én Alsószenterzsébeten tartott céh gyülésen asztalpénzt fizetők névsorában Ruisz András csödei molnár neve szerepel.[160]

Az 1798. május 1.-én megtartott céh gyülésen Ruisz Andrásnak csak a nevét írták fel, nincs mellette megjegyzés.[161]

Később csak áttételes adatunk van, ami malomra utal: Zala folyó 37/3, Malom-rét (Malomi) 37/5.[162]

 

108. Csömödér

 

A faluról fennmaradt írásos emlékekben sehol nem említenek malmot. 1780-ban maguk a csömödériek vallják: „malom ugyan határunkban nincsen, de a szomszéd Pákai és iklódi határokban jó malmok vagynak.”[163]

1914-ben megjelent művében Gönczi említi gőzmalmát.[164] Másutt sehol sem találkozunk malomra utaló adattal Csömödér esetében. Még a szájhagyomány sem tud róla. Beszélnek viszont gyufagyáráról, aminek kéményére még emlékeznek. Lehet, hogy a kettő azonos?[165]

 

A kézirat elkészülte után előkerült, 2023-ban rögzített adatok:

Gönczi Ferenc állítását konkrétan alátámasztja két adat a pákai római katolikus plébánia kereszteltek anyakönyvében.
1898. április 19-én született Major István, Major Mihály molnár (Diszely) és Markó Karolin (Pácsony) fia. A szülők lakhelyeként: „Csömödér gőzmalom” van megjelölve.
1899. november 11-én született Horváth Sándor, Horváth György kocsis és Cser Anna fia. A szülők lakhelyeként itt: „Csömödér malom” van megjelölve.

A falu déli végén nyugatra vezető belterületi utat „Malomréti” útnak hívják.

 

109. Csörnyefölde

Geczi patak

 

1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. Csörnyeföldén Csuk Miklós molnár nevét említették. A céh következő, évi rendes ellenőrzését 1783. január 10.-én tartotta. A molnár továbbra is Csuk Miklós volt. [166]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. Ekkor tulajdonosai: „Sz. Margitai Német Vince árvái. 1 kerekű, kapacitása: 3 pozsonyi mérő/24 óra.”[167]

A II. katonai térkép 1856-60 közti felvételén Felsőszemenyétől délnyugatra van két hajómalom. Ezek Csörnyeföldétől délre vannak a Murán.[168]

Mendly Balázs az 1875-1880. években molnárbérlő volt itt. [Molnárként dolgozott az általa bérelt malomban].[169]

További adatunk nincs csörnyeföldi malmokról.

Malomi-rét 193/127, [Czukmalmi-rét] A malom melletti rét. Margitaji malom 193/137.[Czuk-malom. A szentmargitfalvai malomról van szó]. Már elbontották.[170]

 

110. Csőszi (Ormándlak.)

 

111. Csukovecz, Čukovec HR. Drávasiklós

 

Egyetlen adatunk 1876-ből való. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalom után 8 Ft 60 krajcár jövedéki adót fizettek.[171]

 

112. Csurgó (Barnakpuszta határában, attól délynyugatra.)

Eszterag-patak

 

Csak a XVIII. század második feléből van két adatunk. 1754-ben Farkas Mihály molnárt írták össze,[172] míg 1784-ben a katonai felmérésen Tsurgo-ként jelölik, Barnakpusztától délnyugatra. A térképen egy malom van két épülettel.[173]

A II. katonai térképen szerepel Csurgó, de malma már nics feltüntetve.[174]

 

---