401. Rada (Kis- és Nagyrada)

 

402. Radamos

Lendva-patak

 

Első említésekor, 1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. A radamosi Horváth Mihály molnár fizetett inas szabadulásért és szegődségért, míg legénye víz pénzt. A céh, következő, évi rendes ellenőrzését 1783. január 10.-én tartotta. Horváth Ferenc molnár „három malmot forgat”. Az egyik legénye: Talabér Mihály vízpénzt fizetett, másik legényét, Nizics Pétert „malombéli defectusért” megbünették. Ugyanezért kapott büntetést harmadik legénye, Péterke István is, aki „egy malmot forgat”. Tehát önállóan dolgozott. A céh 1784. április 14.-i „Generalis Visitaja” alkalmavál Santák István, Horváth Mihály „két malomtul”, és Fricz János voltak a radamosi molnárok. Az 1788. április 28.-i céhgyűlésen minden molnár nevét, és befizetést: tartozásokat, büntetéseket stb. feljegyeztek. Az itteni két molnár: Herczeg György és Horváth Mihály neve mellett nem szerepel semillyen tétel. Az 1789. május 26-i Alsószenterzsébeten tartott céh gyűlésen befizetett, a céh által tartott ellenőrző vizsgálatok alkalmával megállapított befizetésekről készült kimutatásból tudjuk, hogy Horváth Mihály és Berkes Ferenc voltak a molnárok.[1]

1784-ben az I. katonai térképen a falu alatt a bal parton Herzeg-malom, két épülettel. A faluból a malomig vezet út. Polanától keletre, Bantatól délre a Lendva jobb oldali mellékvízének jobb partján Tsászár- malom.[2]

Az 1790. március 18.-án Alsószenterzsébeten tartott céh gyűlés jegyzőkönyvében rögzitették azok nevét is, akik a gyűlésre nem mentek el. Radamosról Horváth Mihály és Berke Ferenc. Az asztalpénzt fizetők névsorában Horváth Mihály és Berke Ferenc neve szerepel. A lajstromkönyben feltüntették az 1791. május 10.-ei céh gyűlésen befizetett elmaradásokat a molnárok nevével és a malom helyének nevével. Horváth Mihálynak legénye, Resonya István szabadulásáért kellett fizetnie. [3]

Az 1792. június 7.-én Alsószenterzsébeten tartott céh gyűlésen asztalpénzt fizetők névsorában Horváth Mihály és Borka Ferenc radamosi molnárok neve szerepel.[4]

Az 1798. május 1.-én megtartott céh gyülés jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy Radamoson Horváth Mihály volt Bíró Imre molnárja, míg a másik malom molnárja Szomi János „malom bötsüt” fizetett.[5] Valószínüleg a malom meg-, vagy visszavásárlásáról volt szó.

 

 

 

403. Rajk (Alsó- és Felső-)

 

Alsórajk

 

1776. október 3.-án vallották a meghallgatott tanúk: „Malomban, mivel magunk helységében olyan mast nem régen fölálétott malom vagyon, hogy többnyire az benne lévő molnár is más malomban jószágát vinni kintelenittetik. Mi is mintegy ötórányi járóföldre őrölni járunk.”[6]

Az I. katonai felmérés térképén nem szerepel a malom.[7]

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban dr. Koller István neve szerepel.[8]

Az 1949-ben készült kimutatásban: Cég: dr. Koller István. Tulajdonos: Állami malom. Kapacitás: 40 q/24 h. Használhatóság: 65 %.[9] A malom ekkor fagázüzemű.[10]

 

Felsőrajk

 

Az 1949-es kimutatásban: Cég: Herczeg József. Tulajdonos: Herczeg és Sartory. Kapacitás: 30 q/24 h. Használhatóság: 40 %.[11] A malom ekkor fagáz meghajtású.[12]

 

A kézirat elkészülte után előkerült, 2023-ban rögzített adatok:

„Borzalmas szerencsétlenség a malomban.
A felsőrajki malomban dolgozott Magyar András mázsáló. Munka közben a lendítőkerék szíja elkapta s valósággal felcsavarta. Mire megállították a gépet, már alig volt élet a szerencsétlen emberben. Telefonon felhívták a nagykanizsai mentőket, de Magyar időközben kiszenvedett.”
(Zala megye Újság, 1940. január 3.

1945-ben a malom tulajdonosa vagy üzemeltetője/molnára Rassy nevezetű: „Mezősi János felsőrajki lakos a település határában, az ún. Rassy-malom környékén 98 német gyártmányú, rejtett tányéraknát szedett fel.”
(Bakonyi Péter: A háború utáni mentesítő munkálatok Zalában. In. Zala i Hírlap 2021. 04. 10. 10. old.)

 

404. Ramocsa

Bazsuji-patak

 

1753-ban Szigli Mátyás molnárt írták össze.[13]

Az 1755-ben Farkas Ferenc által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Szigli Mátyás neve szerepel.[14]

1757-ben földesura egy régi malmát zálogba adta.[15]

1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. A ramocsai Kovács Ferenc molnárt „malombéli defectusért” megbüntették. A céh, következő, évi rendes ellenőrzését 1783. január 10.-én tartotta. Ekkor is Kovács Ferenc volt a molnár. A céh 1784. április 14.-i „Generalis Visitaja” alkalmavál már Pohocsa István molnár nevét említik. Az 1788. április 28.-ai céhgyűlésen minden molnár nevét, és befizetést: tartozásokat, büntetéseket stb. feljegyeztek. Pölcz Mihály molnárt megbünteték kő hiányosságért, László György nevénél nincs feltüntetve semmi. Az 1789. május 26-i Alsószenterzsébeten tartott céhgyűlésen befizetett, a céh által tartott ellenőrző vizsgálatok alkalmával megállapított befizetésekről készült kimutatásból tudjuk, hogy Hruiber József molnár vízpénzt fizetett. (Másutt: Kruiber József!)[16]

Az I. katonai térképen (1785) a falu közepe táján, és délkeleti végétől nyugatra van egy-egy malom. Egyiknél sincs ház és csak a malmokig vezet az út.[17]

Tomasich térképén egy malom van.

Az 1792. június 7.-én Alsószenterzsébeten tartott céhgyűlésen asztalpénzt fizetők névsorában Németh Pál ramocsai molnár neve szerepel.

Az 1793. május 29.-én megtartott céhgyűlésen büntetéspénzt fizetők névsorában is Németh Pál neve szerepel. Az 1798. május 1.-én megtartott céh gyülésen a ramocsai Pakotsa István nevénél nincs bejegyzés.[18]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

A ramocsai malom: egyes lakosoké, 3 kerekű, kapacitása: 10 pozsonyi mérő/24 óra.[19]

Az 1858. május 31.-én tartott céhgyűlésen a Felső zalai molnár céh készített egy kimutatást a felszabadított inasokról és mestereikről. A ramocsai Gál Györgynél volt inas a szatai 18 éves Markó Gábor.[20]

Szerepel a malom a II. katonai térképen. Az 1856-60 közti felvétel szerint a falu délkeleti vége alatt volt a Kerkán.[21]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 1 segédet foglalkoztattak, és a malom után 9 Ft 50 krajcár jövedéki adót fizettek.[22]

Az inasévek eltöltéséről, a vándorlás során különböző malmokban végzett munkákról a legények igazolást kaptak. A ramocsai malomban tanult molnármesterséget a 17 éves Hunai Pál. Erről Ramocsa község adott ki számára bizonyítványt 1881. április 24.-én.[23]

A Kósa család tulajdona volt. Kósa halála után özvegye feleségül ment Tornyos Elekhez, addigi molnársegédjükhöz. (Kósa testvérek: Dezső, Gyula, Kálmán, Mária és Móric.)[24]

Az 1949-ben készült kimutatásban: Cég: Tornyos Elekné. Tulajdonos: Tornyos Elekné. Kapacitás: 15 q/24 h. Használhatóság: 30 %.[25]

 

Malom-sarki-rét: Malomi-rét. A ramocsai malom mellett (Felsőszenterzsébet 128/8.) Bazsuji-ér [Patak] (A Kerka felső folyása) Ezen volt a malom. 128/6, Kerka 128/17.[26]

 

 

405. Raposka

Tapolca-patak, Kétöles- (Viszló-) patak

 

1549-1555. Gyulaffy János malmának 1 adófizető telke van.[27]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Szabó Péter molnár nevét jegyezték föl.[28]

Az 1760 körül Bogyai József által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, szintén Szabó Péter neve szerepel.[29]

Az I. katonai térképen (1784) a falutól északra van a malom két épülettel.[30] Ezt a malmot Tomasich is jelöli a térképén.

A II. katonai térkép 1856-60 közt készült felmérésekor a falutól északra volt egy malom.[31]

 

 

 

 

 

656. Raposka fölötti malom turbinája. Fotó: Vastagh Gábor.

 

Kutrovácz-malom

 

1940-ben Kutrovácz Gyula molnár nevével találkozunk.[32]

1947-ben: „Kutrovácz Gyula vámőrlő malma. 1940-ben vette át a malmot, azóta 45 évi szakmai gyakorlattal önállóan vezeti. A vízi turbinás malom 12 HP-vel van felszerelve, napi teljesítménye 10 q. Egy alkalmazottat foglalkoztat. Felszabadulás óta állandóan dolgozik. Súlyos háborús kárai voltak.”[33]

 

 

657. Raposka fölötti malom. Fotó: Vastagh Gábor.

 

 

Alsó Hatosi szélmalom[34]

 

Az 1949-ben készült kimutatás szerint: Cég: Kutrovácz Gyula. Tulajdonos: Trapli Testvérek. Bérlő: Kutrovácz Gyula Kapacitás: 10 q/24 h. Használhatóság: 40 %.[35]

 

406. Rácz Kanizsa (Razkrizje, HR)

Mura-folyó

 

Az 1784-es felmérés alapján készült I. katonai térképen a falu és Gibina közt három, lejjebb újabb három hajómalom látszik.[36]

A II. katonai térképen a településtől északra, Alsó Bisztrice alatt a Dráva fő ágának bal partjánál 6 hajómalmot jelöltek.[37]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 3 vízimalomban 1 segédet foglalkoztattak, és a 3 malom után 24 Ft jövedéki adót fizettek.[38]

 

407. Rád

 

Csupán egyetlen adatot találtunk malmáról. 1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalom után 14 Ft. 10 krajcár jövedéki adót fizettek.[39]

 

 

408. Rádiháza

Berek-patak

 

Középkori adatot nem találunk rá, és nincs nyoma a földrajzi nevekben sem. Az alatta folyó Berek patak neve: Nagy-patak vagy Kanáris.

Az I. katonai felmérés térképén szerepel egy malom és mellette egy épület, de mindkettő át van húzva. Ez lehetett az a régi malom, amelyre később hivatkoztak.[40]

A Magyar Országos Levéltárban a Széchenyi család iratai közt található egy nyilatkozat, amelyet Dervarits Antal gutorföldei földbirtokos, Zala vármegye táblabírája, a Széchenyi család pölöskei uradalmának őt kéréssel megkereső tisztjei részére adott.

A nyilatkozatból megtudjuk, hogy ő 1817-ben Gutorfölde határában, saját birtokán vízimalmot csináltatott. Mivel a malom a náprádfai rétek mellett volt, melyeket a Széchenyi uradalom bérbe szokott kiadni, a tisztek kérték, hogy a malom fejét egy lábnyival szállíttassa le, mert a magas vízállás miatt a rétek használhatatlanok.

Dervarits a jó szomszédi viszony fenntartása végett úgy döntött, hogy átad gr. Széchenyi Ferencnek és jogutódainak a Gutorföldéhez tartozó „... Rádi Házi puszta mellett a régi malom helyénél rétembül egy darab öt ölnyi szélességü és hosszában egészlen a Görbői puszta köztt leendő Könnyebb communicatio végett utnak.”

Az így létesítendő utat a Széchenyiek addig használhatják, míg ők nem támasztanak nehézséget Dervarits fenti malmának működése ellen. Ha ilyesmi mégis megtörténne, akkor ő a fentiek szerint átengedett rétjét visszaveszi. E feltétellel arra vállalt kötelezettséget, hogy jelen nyilatkozat keltétől számított 1 éven belül teljesíti a pölöskei tisztek kérését. Kelt Gutorföldén, 1817. szeptember 25.-én.[41] Mivel Tomasich már nem jelöl malmot, a „régi malom” elnevezés a korábbi malomra utal, melyet az első katonai térképen még jelöltek, és amelyre a helybeliek még emlékezhettek.

A vasúti megálló közelében áll egy egyemeletes sárga épület, amely az 1940-es évek második felében a MAORT edericsi mezőjének irodája is volt. A használaton kívüli épület szárazmalom vagy magtár lehetett. Ennél többet erről sem tudtunk kideríteni.

 

 

655 Rádiháza, 2009. Fotó: Molnár László.

 

 

 

409. Rakitsan, Rakicsán (Batyánfalva. Rakičan, SLO)

Lendva-patak

 

Az I. katonai térképen (1784) Rakitsantól északeletre egy malom a bal parton, egy épülettel: „Czibotow M. [alom]”, keletebbre, közvetlenül a megyehatár mellett, a jobb parton „Rossz M.”, és egy ház. Ettől keletre, az Ivánczra vezető út hídjánál, a jobb parton Woderow malom, két épülettel. Még keletebbre szintén egy útnál, attól keletre a jobb parton Parasoynow malom. Előzőekhez hasonló távolságra lejjebb a jobb parton, út fölött négy épülettel Szabutyn malom. Szintén azonos távolságra az előzőtől, Rankócz-tól északra, a jobb parton három épülettel Karsov malom. Rankócztól vezet hozzá út. A Rankócz – Dobronak út nyugati oldalán név nélküli malom, egy épülettel.[42]

A II. katonai térképen a falutól északkeletre Buczinczer-malom, ettől keletebbre egy névtelen malom.[43]

 

 

410. Rendek

 

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Böcskey István molnár nevét jegyezték föl.[44]

1778. január 14.-én az alábbiakat vallották a kikérdezett jobbágyok: „Határunkban és közel hozzánk jó szükséges malmok találkoznak.”[45]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. A rendeki határban lévő Hobaji felső malom II. osztályú, 24 óra alatt 15 pozsonyi mérő gabonát őröl. A Hobaji alsó malom II. osztályú, 24 óra alatt 15 pozsonyi mérő gabonát őröl. A Petriczi malom III. osztályú, 24 óra alatt 8 pozsonyi mérő gabonát őröl.

A Rendeki malom III. osztályú, 24 óra alatt 8 pozsonyi mérő gabonát őröl.

A Pinkvéri malom III. osztályú, 24 óra alatt 8 pozsonyi mérő gabonát őröl.[46]

A II. katonai térképen a falutó nyugatra folyó Pinkóczi patakon három malom van: Rendek-, Pinkóczi-, és a Kis-malom. Ez utóbbi Nyírlaki pusztánál.[47]

 

 

411. Renkócz, Rhenkócz (Renkovci, SLO)

Lendva folyó

 

Az I. katonai térképen (1784) Rankowcze, Rankócz.[48] A falutól északnyugatra a Szabutyn-, északra Korsov-malom. Ezeket Rakitsánnál leírtuk.

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

A renkóci malom tulajdonosa: báró Duka Péternő, 3 kerekű, kapacitása: 18 pozsonyi mérő/24 óra.[49]

A II. katonai térképen, a falutól északra, a folyó jobb partján van egy malom. A falu közepe tájáról vezet hozzá út.[50]

Az 1863-ban, a Zala Vármegye Tisztiszéke számára készült kimutatás szerint 1 patakmalomban, 3 kővel 12 óra alatt 40 ausztriai mérő gabonát képesek megőrölni.[51]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint a vízimalomban 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malom után 12 forint jövedéki adót fizettek.[52]

 

412. Resznek

Lendva-patak, Kebele -patak

 

1564-ben: „Molendinatores 2 porta.”[53]

1566-ban egy puszta malom.[54]

1728-ban: Malom nincs.[55]

1782. január 14.-én az alsólendvai uradalomban a Lendva és Kerka és más folyóvizeken lévő céhbeli molnárokat ellenőrízték a Kerkavidéki molnár céh vezetői. Reszneken Taar József nevét említették. A céh, következő, évi rendes ellenőrzését 1783. január 10.-én tartotta. A reszneki molnár ekkor Taar Mátyás. A céh 1784. április 14.-i „Generalis Visitaja” alkalmavál „reszneki molnár legényének malombeli defktusáért készpénzül fizetett”. Az 1788. április 28.-ai céhgyűlésen minden molnár nevét, és befizetést: tartozásokat, büntetéseket stb. feljegyeztek. Tar József nevénél nem szerepel semmi. Az 1789. május 26-i Alsószenterzsébeten tartott céhgyűlésen befizetett, a céh által tartott ellenőrző vizsgálatok alkalmával megállapított befizetésekről készült kimutatásból tudjuk, hogy még Tar József volt a molnár.[56]

Az I. katonai térképen a falu közepétől nyugatra vezet egy út, amely háromfelé ágazik. Középső ága a Kebele-patak bal partján álló malomhoz visz. A malom mellett nincs másik épület.[57]

Az 1790. március 18.-án Alsószenterzsébeten tartott céhgyűlésen asztalpénzt fizetők névsorában Tarr József neve szerepel, aki „reszneki malomtul” fizetett.[58]

1792-ben Tomasich térképe Bödeháza és Resznek közt jelöl malmot a Lendván.

XVIII. század végi adat szerintS: „Malom volt a Veleméri patakon, de elpusztult.[59]

Az 1798. május 1.-én megtartott céhgyűlésen „Reszneki malomtul Tarr József „fórt” fizetett.[60]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. Tulajdonos: gróf Szécseny család, 2 kerekű, kapacitása: 10 pozsonyi mérő/24 óra.[61]

 

Veleméri- →Nemesnépi- →Zsibi patak→Kertaljai patak 142/51. Baksa malom 142/65, Sárdi-malom: Malom (Kása-rét) 142/87. Baksa 142/65, Malomszél 142/71, Új-patak (Nagyvölgyi-patak) 142/75, Középsü-patalk 142/76, Sárdi-malomi: Malom [Kása rét] 142/87. (A patak választja el Resznek és Belsősárd határát.)[62]

 

Baksa-malom, Goliczai-malom, Golicai-major, később Kolicza-puszta

 

1834-ben Resznek tartozéka. Együtt veszik számba ezt, és a lékfai malmot. A leltár készítője nem nevezi meg a malmot, de egyik helyen egy 40 hüvelyk átmérőjű, a másikon egy 65¼ hüvelyk átmérőjű malomkövet vesz leltárba. A goliczai-malom 3 kerékre jár a Kepele patakon, hozzá tartozó molnárházzal, melléképületekkel.

 

Lékfai-malom

 

1834-ben (Lásd Golicza.) Továbbá: „Lékfa praediumban, az ún. „Nemes Népi Patak”-on van egy egykövű uradalmi malom, hozzá egy molnárház és tartozékai.[63]

 

Sárdi-malom[64]

A földrajzi neveken kívül semilyen adatunk nincs róla.

 

413. Rezi

Hideg-kuti-patak

 

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba: Parrag Pál, Horváth János és Németh Mihály molnárok nevét jegyezték föl.[65]

A XVIII. század második felében összeírták a keszthelyi uradalom molnárait. Reziben Igali György és Parrag Ferenc nevét jegyezték föl.[66]

Az I. katonai térképen a Rezitől nyugatra folyó Gát-patakon van Rezi magasságában három malom, egy-egy épülettel.[67] Reziből mindegyikhez vezet út.

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 1 segédet foglalkoztattak, és a malom után 16 Ft jövedéki adót fizettek.[68]

 

 

658 Rezi, malom. Fotó: Kádár Péter, 2008.

 

Bika malom 15/155. Valamikor malom volt itt.

Romjai még állnak.[69]

 

Gyuri-malom 15/221. Valamikor vízimalom volt itt. Neve a molnárról.

Hideg-kuti-patak (Vízfolyás).[70]

 

A Grábhidi-malom

A malom földszintes épületének maradványa még áll.[71]

 

 

660 Rezi, malom. Fotó: Kádár Péter, 2008.

 

Horváth József alsópáhoki malomtulajdonos. (Mikefa, 1880.) A malomipart édesapja malmában sajátította el, majd több helyen megfordult, mint segéd. 1906-ban önállósította magát és Rezi határában vízimalmot alapított. 1921-ben megvette az alsópáhoki gőzmalmot.[72]

 

 

414. Récse (Kis- és Nagy-)

 

Kisrécse

 

Vízimalmáról nincs tudomásunk.

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 gőzmalomban 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a malom után 11 Ft jövedéki adót fizettek.[73]

„Kiss Pál hengermalma. 1897-ben létesült a malom, amely 1936-ban modernizálva lett. 55 HP szívógázmotorral van felszerelve és napi teljesítménye 45 q. Háborús kárait saját erejéből pótolta.”[74]

Az 1949-es kimutatás szerint: Cég: Kiss Pál. Tulajdonos: Kiss Pál. Kapacitás: 45 q/24 h. Használhatóság: 60 %.[75] A malom ekkor fagázmeghajtású.[76]

 

Nagyrécse

 

Egyetlen adatunk 1876-ból van. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 3 segédet foglalkoztattak, és a malom után 26 Ft jövedéki adót fizettek.[77]

 

 

415. Rédics

Kebele-patak, Rédicsi-patak

 

Gőzmalom

 

Göcsej című művében Gönczi említi gőzmalmát.[78] Ez az első malomemlítés Rédicsen.

Békássy művéből tudjuk, hogy a malom 1897-ben épült, és tulajdonosa Fürst Adolf volt, aztán a Zalaegerszegi Kereskedelmi Bank kezelésébe került. 1925-ben átalakították. Napi teljesítőképessége 60 q, üzemvezetője Bondor Zoltán volt, aki a vasmegyei Nagytelekesen született 1899. március 15.-én. Iskoláit Zalaegerszegen végezte, a molnáripart Zalaszentivánon tanulta. A háború után Győrvárott, Zalaegerszegen, Vasváron és Kislengyelben dolgozott. 1926-ban nyert megbízást a résdicsi gőzmalom vezetésére.[79]

1949-ben a Rédicshez tartozó Szabólakosi téglavető lakásaiban élőknek lakásaikból, a Jugoszláviával szemben kialakult feszült politikai helyzet, a határ közelsége miatt ki kellett költözniük, az épületeket le kellett bontaniuk. A kiköltöztetett lakók egy részét a malom épületében helyezték el.[80] Ma is lakóház.

A faluban főleg gabonaneműeket termeltek. A terményt a helyi gőzmalomba vitték, és ott lisztté őrölték.[81]

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Tallián István neve szerepel.[82]

Az 1949-es kimutatás szerint: Cég: Tallián István. Tulajdonos: [olvashatatlan] Örökösök és Tallián István. Kapacitás: 80 q/24 h. Használhatóság: 60 %.[83]

[84]

 

416. Rigács

 

1622-ben négy rigácsi nemes malmot bérelt a Marcal folyón.[85]

Az 1755-ben Farkas Ferenc által készített összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Horváth János neve szerepel.[86]

Az I. katonai térképen (1784) nincs malom Rigácson, csak a tőle nyugatra fekvő Megyeren.[87]

 

 

417. Rigyác

Vöröspatak

 

1753. Horváth János molnár.[88]

Az I. katonai térképen Rigyáctól délre, a tőle keletre folyó patakon gátas, tavas malom van, két épülettel.[89]

 

Kud-berki-árok [Vöröspatak] 244/80.[90]

---