182. Hahót

Principális-csatorna

 

Adatunk már csak a gőzmalomról van, a szájhagyomány azonban tud vízimalomról is.

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint Felsőhahóton a gőzmalomban 1 segédet foglalkoztattak, és a malom után 27 Ft jövedéki adót fizettek.[1]

1941 előtti tulajdonosa a Grünfeld család volt. [2] Ebbe a családba nősült be Holczer József, későbbi hahóti birtokos, malomtulajdonos. Holczer Csabrendeken született 1844-ben. 1876-ban feleségül vette Grünfeld Fánit Nagykanizsán, aki Hahóton született 1847-ben. Egyik lányuk, a Hahóton 1882-ben született Berta a szentgyörgyvölgyi születésű Mayer József felesége lett.[3] Innen származik a rokonság a zalabaksai malomtulajdonos Mayer Istvánnal.

Az 1949-es összeírásban a cég: Zsemle István. Tulajdonos: Zsemle István és Solymos János. Kapacitás: 30 q/24 h. Használhatóság: 5 %.[4] A malom ekkor butángáz üzemű.[5]

 

Orbán-malom

Orbányi-lap: vízmosás 210/57. Orbán nevű molnárról, akinek itt volt a malma.[6]

 

 

183. Haláp (Zalahaláp)

 

184. Hany, Nemeshany

Nádtó-patak, Hanyi-víz, Kigyós-víz, Kigyós-patak

 

1566-ban a Nádtó patakon 2 malom állt.

1761-ben a közbirtokosoknak volt malma a faluban, hogy másik is lett volna, nincs róla adat. 1776-ban közerővel újabb malmot akartak építeni.

1777. április 22.-én az vallották a meghallgatott jobbágyok, hogy: „Malom helységünkben vagyon.”[7]

A I. katonai 1784-es felmérés térképén Hany és Káptalanfa közt volt két malom, molnárházzal. Hany keleti vége alatt szintén volt egy malom.[8]

A közbirtokosok akartak egy malmot építeni, de valószínűleg nem tudták felépíteni, mert 1797-ben Bezerédi Péter földesúr malom építésére Németh János molnárnak adott helyet, így újabb földesúri malom épült.[9]

Az 1852-55 közti II. katonai felmérés térképén három malom van a falu határában. Egy-egy a falu keleti, illetve nyugati végétől délre és egy nyugatra, Káptalanfa felé. Továbbá délkeletre a Kígyós-malom három épülettel.[10]

Az 1857. évi kataszteri térképen a Kigyós patakon három malom van feltüntetve.[11] Mint láttuk, a falubeli malmok száma folyamatosan változott, hol három, hol négy malomról tudunk.

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 4 vízimalmában 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a 4 malom után 85 Ft jövedéki adót fizettek.[12]

 

„Csajtay Pál üzletvezető főmolnár. (Pápa, 1905.) Pápán, Marcaltőn, Nemeshanyon működött, majd 1928-ban gróf Esterházy Pálné Szigligeti hengermalmában üzletvezető főmolnár. Elismert szakember.”[13]

 

 

Nemeshany, közvetlenül a falu alatt lévő malom. Fotó: Vastagh Gábor.

 

Hary-malom

 

Nevének eredetéről és korábbi történetéről nincs adatunk.

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Csizmazia Bálint neve szerepel.[14]

1947-ben: „Csizmazia Bálint vámőrlő malma. 1936 óta vezeti a malmot, saját kezelésében. A felszabadulás után közvetlenül megindította termelést és a háborús kárait helyrehozta. Napi kapacitása 8q. Egy alkalmazottat foglalkoztat.”[15]

Az 1949-es összeírásban Cég: Csizmazia Bálint. Tulajdonos: Csizmazia Bálint. Kapacitás: 8 q/24 h. Használhatóság: 50 %.[16]

A falu közepén található. 2002-ben Csizmadia Zoltán örökös helyreállította, és malommúzeumot rendezett be benne.[17] A malomépület sikeres műemléki helyreállítását Podmaniczky-díjjal ismerték el.[18]

 

Nemeshany, Hary-malom. Fotó Kádár Péter, 2008.

 

Vér-malom

 

Az 1947-ben készült kiadvány szerint: „Vér Ernő és Imre vámőrlő-malma. 1939-ben vette bérbe, azóta vezeti a malmot, 35 éves szakmai gyakorlattal. Napi kapacitása 10q. Két alkalmazottat foglalkoztat. A felszabadulás óta állandóan működik a malom.[19]

1949. Cég: Vér Ernő. Tulajdonos: Közbirtokosság. Bérlő: Vér Ernő Kapacitás: 10 q/24 h. Használhatóság: 45 %.[20]

 

 

Nemeshany, Vér-malom. Fotó Kádár Péter, 2008.

 

Vér-malom

 

„Vér Lajos molnár, vízimalom tulajdonos Csabrendek. (Apácatorna, 1901.) Iparát Nemeshanyban atyjánál tanulta. Önálló lett 1930-ban Csabrendeken.”[21]

 

„Nika Gyula molnár, vízimalombérlő. (Nemeshany, 1868.) A molnár mesterséget Nemeshanyban, édesapja malmában tanulta ki. Gyulakeszin, majd Gomason főmolnárként dolgozott. 1912-ben kibéreltei a nemeshanyi közbirtokosság vízimalmát.”[22]

 

A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban már Vér Ernő neve szerepel.[23]

1947-ben: „Vér Imre vámőrlőmalma. 1937 óta, mint bérlő vezeti a malmot, ezt megelőzően atyja vezette. Súlyos háborús kárai voltak. Atyjának 65 évi, neki 25 évi szakmai gyakorlata van. A malmot ő építette újjá a mai kornak megfelelően.”[24]

1949-ben: Cég: Vér Imre. Tulajdonos: Állami malom. Bérlő: Vér Imre. Kapacitás: 6 q/24 h. Használhatóság: 50 %.[25]

 

A két utóbbi malom közül az egyik volt a Berki-malom, amely a falu alsó végén állt, és a másik a Homoki-malom, melyet az Esterházyak az 1900-as évek elején újjáépítettek. Ennek ma már nyomai sem látszanak.[26]

Az egyik malom emeletes téglaépülete ma is áll.[27]

 

 

185. Hegyesd

Eger-patak

 

Tartozékai voltak 1389-ben: Alsó-, Felsőalmád, Bécs, Györök és Válus. 1433-ban és

1453-ban is ezeket említik, sőt 1460-ban is, de ekkor még a Bakon és Váluserdő nevű

Erdőket, és a következő malmokat is ide sorolják: Kovácsmalom, Nagymalom és Szamármolna.[28]

1504-ben Felsőalmád, Györök határában az Eger patakon több malom is állt. Ezek közül legrégebbi a több mint két évszázadon át meglévő Szamár-malma.

1756-ban Mohr Lénárt (Mohr Leonhard, akit olasznak mondanak) szerződést kötött az Esterházy urasággal egy vashámor felépítésére. A szerződést 12 évre kötötték. A hámor 1760-ban már üzemelt. A bérlő számítása nem jöhetett be, mert panaszkodik, hogy a 60 Ft bérleti díj túl magas.[29]

1762-ből van a következő adatunk. Ekkor egy sümegi olasz kereskedő Pusetty a bérlő, aki még 1778-ban is bérelte.

Az uradalom 1780-ban alapított egy másik vashámort is, egyuttal megvásárolta a Pusetty által   Pusetty a vízhasználatért évi 125 Ft bért fizetett.[30]

Az úrbérrendezés során 1767. december 15.-én tartott tanúkihallgatás során áttételesen került szóba a malom: „A malom gáttyában rákászhatnak.”[31]

1771-ben Gusetti Dánielként említik a bérlőt, akivel az uraság 8 évre szóló szerződést kötött, 125 Ft évi bérért. Mint láttuk Pusettyről van szó.

Az 1784-es katonai felmérésen a hegytől keletre két malmot jelöltek, mindkettőt házzal. A délinél felirat: Eisenhamer.[32]

Tomasich 1792-es térképén három malom van az Eger patakon. A középső a hámor: „Officina ferraria.

1801-re bővült a malmok száma, ekkor már 4 járt az Eger-patakon: két lisztelő és két vashámor. A Kisalmád nevű malmot ebben az évben alakították át vasőrlőből lisztelővé. A hámor addig egy olvasztókemencével, 13 pöröllyel és egy nyújtókészülékkel üzemelt. Megjegyzendő, hogy a jobbágyok robotterhei közt szerepel: kisebb robot a kanászatnál és a malomgátaknál.[33] Ezt a malmot később - 1962 – Hámori-malomként említik.[34]

A hámorok megszűntének pontos időpontját nem ismerjük, de 1801 és 1828 közé datálható.[35]

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat. A hegyesdi határban lévő 2 vízimalom kapacitása – egyenként - napi 5 pozsonyi mérő.[36]

A két malom szerepel az 1852-55 közt felvételezett II. katonai térképen. Mindkettő a falutól délre volt.[37]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 2 vízimalomban 2 segédet foglalkoztattak, és a malom után 54 Ft jövedéki adót fizettek.[38]

 

 

Hegyesd, Imhof-malom. Fotó Kádár Péter, 2008.

 

Szamári-, vagy Leposa-malom

 

Már 1460-ban említik: Szamármolna néven.[39]

1504-ben Felsőalmád, Györök határában az Eger patakon több malom is állt. Ezek közül legrégebbi a több mint két évszázadon át meglévő Szamár-malma.

Aztán négy évszázadig nem találkozunk nevével.

1940-ben Leposa Kálmán malma.[40]

1943-ban ugyancsak Leposa Kálmán a tulajdonosa.[41] Majd 1945-ben a közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban is Leposa Kálmán neve szerepel.[42]

1947-ben már Lévay és Szalay műhengermalma. 1947-ben vették át malmot és azóta, mint régi szakemberek vezetik. Lévaynak 17, Szalaynak 40 éves szakmai gyakorlata van. A malom teljes üzem esetén napi 25 q-t termel.[43]

1949-ben. Cég: Lévay és Szalay. Tulajdonos: Leposa Kálmán. Bérlő: Lévay János és Szalay Imre Kapacitás: 30. q/24 h. Használhatóság: 60. %.[44] A malom ekkor vízmeghajtású.[45]

A malomban ma borház működik.[46]

 

 

Hegyesdi-malom. Fotó: Vastagh Gábor.

Szegfű-malom

 

A Hámori malomtól felfelé mintegy egy kilométerre fekvő malom volt a másik hámor, a későbbi Szekfű-malom.[47]

Utolsó molnára Szita Kálmán volt.[48] Ma romos, istállónak használják.[49]

 

 

Hegyesd, Szegfű-malom. Fotó Kádár Péter, 2008.

 

Puszta-malom

 

1829-ben a Hámori malomtól, kb. 200 méterrel lejjebb volt egy romos malomépület, amit „Puszta-malom”-ként említenek a térképen.[50]

 

 

186. Hegymagas

Névtelen vízfolyás

 

Egy 1082-re datált hamis oklevél szerint, mely a XIII. század végén készült, három eke földje, 8 szőlleje, nagy rétje és erdeje, 6 vincellérje, 16 vendég jobbágya és egy malma volt itt a veszprémi egyháznak.[51]

1566-ban Magyar Bálint szigligeti kapitány malmának 1 adófizető telke van. 1572-ben Choron János malmának szintén 1 adófizető telke van.[52] Összeírták még malmait 1543-ban, 1599-ben és 1808-ban.[53]

Az 1784-es katonai térkép a falutól északnyugatra jelöl egy malmot.[54]

A malmot a Tóti Lengyel család építtette az 1700-as évek második felében.[55]

Ugyanott található Tomasich 1792-es térképén is.

Az 1823-ban született Cságoly József molnár is volt tulajdonosa.[56]

A II. katonai térkép 1856-60 közti felvételén a falu nyugati végétől északra van egy malom két épülettel.[57]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 1 vízimalomban 2 segédet foglalkoztattak, és a malom után 48 Ft jövedéki adót fizettek.[58]

1940-ben Molnár István malma.[59]

1947-ben: „Molnár István vámőrlő-malma. A többszáz éves malmot 1938-ban vette át, azóta 40 évi szakmai gyakorlattal önállóan vezeti László fiával, aki szintén képzett szakember. A malom napi teljesítménye 20q. Súlyos háborús kárait részben pótolta.”[60]

1949-ben: Cég: Molnár István. Tulajdonos: Molnár István. Kapacitás: 6. q/24 h. Használhatóság: 20 %.[61] A malom ekkor vízmeghajtású.[62]

Mai tulajdonosa Tóth Károly a martonfai molnár fia, akinek ősei Gutorföldéről származtak, és aki lakást és vendégfogadót alakított ki benne, továbbá kempinget.[63]

 

 

Hegymagas. Malom a Tapolca-patakon. Fotó: Vastagh Gábor.

 

Zinkei-szélmalom

 

A malom falán tábla és címer: 1388. Báró Zinkei Boldizsár.[64]

 

 

187. Hegymagasapáti, Kisapáti

 

1549-ben Choron Andrásnak van itt egy malma. 1564-ben Magyar Bálint malmának 1 adófizető telke van. 1566-ban és 1570-ben Choron János malmának 1 adófizető telke van.[65] Mindössze ennyi adat maradt fenn róla.

A II. katonai térképen Kisapátitól északra Diska major az egykori Diska malomra emlékeztet.[66]

 

 

188. Henye (Petőhenyey, Ördöghenye)

 

189. Hévíz

 

Egregy és Hévízszentandrás egyesítésével jött létre 1947. május 1-el.

Hévíz-patak, Melegér, Hévízcsatorna

 

A Hévíz patakon lévő keszthelyi malmokról először egy1696-ban kelt jegyzőkönyvben olvashatunk. Ebből kiderül, hogy a tóból kifolyó patakot elsőként a birtokos Pethő, majd Bakacs család kezdte szabályoztatni, és ők építettek azon „kotyogós” malmokat.

1617-ben ők adtak malomhelyet a Keszthely-polgárvárosiaknak, amiért azok kötelezték magukat, hogy a malomtól a páhi határig gátat, a Zala határnál pedig hidat csinálnak. Amíg a gátat és hidat rendben tartják, addig a malom után sem adót, sem ajándékot nem kötelesek adni.

A Keszthely-polgárvárosi és tomaji lakosok három gátat ástak ki, melyre malmokat is építettek. A hévízi tó alatti árkon a XVIII. századba négy malom állt: Felső-, Középső-, Hertzeg-, és Alsó-malom. A tótól északra lévő patakon pedig kettő: a dobogói és egy, amelyet csak „Mühl”-ként jelöltek a térképen.[67]

A XVIII. század elején Bél Mátyás így ír a tóról és környékéről: „Ez a tó pedig egy bővízű forrásból fakad, s ez olyan melegen buzog fel, hogy a legnagyobb fagyban sem merevül jéggé. A belőle kifolyó patak pedig mindig egyformán, vizének minden fogyatkozása nélkül, télen úgy, mint nyáron, számos malmot hajt.”[68]

A XVIII. század közepén Festetics Kristóf csere útján jutott Szentandrás birtokába, melynek előző tulajdonosa Forintos Ádám volt. Festetics az írtásokra lakosokat telepített. 1763-ban megvette Egregyet és a diási puszta felét az ott lévő malommal együtt 8000 forintért özv. Majláth Józsefnétől.[69]

Az I. katonai felmérésen a Hévízi tóból kifolyó ér neve: Hévíz-patak. Később Meleg-érként emlegették a mai Hévízi csatornát.[70]

Az 1792-es Tomasich térkép Szentandrás alatt, és Egregy alatt is jelöl egy-egy malmot.

A földesúr Festetics család meglátta a lehetőséget a tóban, és azt fürdővé kívánta fejleszteni. Ennek érdekében vízelvezetési, csatornázási munkába kezdtek, és a következő döntést hozták meg 1807-ben: „A Dobogó malom [Egregytől Északkeletre ML] árkánál az egregyi híd környékén a nyíllások földdel feltöltessenek, a nevezett egregyi híd magasabbra emeltessen. … Azon két kanális mely a Dobogói malmon alul a fürdői első és második híd alatt a georgikoni rétjén keresztül mégyen, betöltött voltuk miatt újra kitisztogattassanak.”

A tó új levezető árkát kitisztították, és a dobogói malom árkát az egregyi vízfolyás árkával együtt kiásták, hogy azok vize a tóba ne juthasson és a hideg víz a tó vizét le ne hűtse. Richard Bright angol orvos és utazó 1815-ben ezt írta: „A levezető csatorna vize két vagy három malmot hajt útjában.[71]

A II. katonai térképen1856-60 közt sem Szent Andráson, sem Egregyen nincs malom. Meg van a Dobogó malom és a Héviz tó alatt, a Hévíz víz-en – lejebb Hév víz patak – az Alsó malom és a Fölső malom.[72]

A Zala vízlecsapoló társulat 1897-es térképén „Malomárokként” jelölik a csatornát.[73]

1935-ből ennyi adatunk van az itteni malmokról: „Fülöp József főmolnár (Röjtök, 1862.). 15 éves korától dolgozott a szakmájában az ország különböző helyein, és 25 évig volt főmolnár a henyei malomban. 1920-25 közt társbérlője a zalaszentlőrinci malomnak. 1928-ban telepedett le Hévízszentandráson.”[74]

A hévízi malmokról Keszthelynél is találunk adatokat.

 

190. Hobaj (Gyepükaján)

 

191. Hodosán (Hodošáy, Hodosány HR.)

Trnova, Mura

 

Az I. katonai térképen, 1784-ben nincs malom.[75]

Tomasich 1792-es térképén a falutól északkeletre, a Ternova patakon, a Letenyére vezető út hídjának bal és jobb oldalán is van egy-egy malom.

A II. katonai felmérés térképén a Hodosanból letenyére vezető út végén, a murai kompnál 12 hajómalom volt a Murán.[76]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 2 vízimalomban 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztattak, és a 2 malom után 70 Ft jövedéki adót fizettek.[77]

 

 

192. Hlopicsina (Hlapcsina, HR Lapsina, Lapány)

 

Az I. katonai térképen Lapsinától északkeletre két hajómalom van a Murán, de ezek inkább Bresoweczhez és Szentmártonhoz tartoznak.[78] Tomasich térképe viszont nem jelöl malmot, csak kompot Szentmártonnál.

A II. katonai térkép 1856-60 közt nem jelöl malmot.[79]

Egyetlen írott adatunk 1876-ből van. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint 5 vízimalom után 18 Ft jövedéki adót fizettek.[80]

További adatunk nincs.

 

193. Homokkomárom

 

Malom-árok[81]

 

Malom-árok 239/64. Valamikor malmot hajtott.[82]

Az 1757-es összeírásban, amelyben a malmokat és molnárokat vették számba, Molnár Mátyás molnár nevét jegyezték föl.[83] Sem az I. és II. katonai felmérés, sem Tomasich térképe nem jelöl malmot.

 

194. Horváti (Esztergályhorváti)

 

195. Hotiza, Hottica (Hottiza, SLO Murarév)

Palinai-patak

 

1720-ban malomépítésre kérnek engedélyt Kolmár Lőrinc és Fürner Márkó Hotiza-i lakosok Egry László alsólendvai inspektortól. Részlet a hozzá intézett levélből: „Minthogy az elmult esztendőkben az itt valo Lendvay Uraságh béli Malmokat a M. Uraságh a’ Sidoknak profont őrlésre kegyelmesen méltóztatott oda engednyi, melly miátt kíntelen a’ más Uraságbéli malmokra mennünk őrlenyi. Azért az Urnál alázatosan Instálunk /lévén a Hotizai falunkban egy folyó patakocskánk a’ melynek alkalmatos dezerviló helyünk egy malom fölállítására vagyon/ hogy továbbis ne Kintelenitessünk más Uraságbéli malmokban mennünk őrlenyi: Méltóztatik az Úr kegyelmesen engedni egy malmot oda építenyi, a’ szokott Censusra, nem lévén a’ M. Urasághnak semmi kára ugy rövidségére, csak hogy a’ messze való fáradsághtul egyszer megh menekedhessünk.” A tiszttartó az urasághoz, gr. Esterházy Józsefhez utasította a kérelmezőket, aminek az iratok szerint ők eleget is tettek.[84]

Az alsólendvai tiszttartó javaslata az urasághoz: „Az Alsó Lendvai uradalomban, amely faluk melyik malomhoz valók lehetnének őrlésre való nézve, azoknak connotacioja.

- A Hotizán felül van egy kis patak, ahol hotizaiak malmot akarnak építeni, itt is építhetne az uraság egy kerekű malmot, amely még állandóbb volna, mint a murai malom.”[85]

A Kerkavidéki molnár céh 1784. április 14.-dikei „Generalis Visitaja” alkalmavál Fila Mihály volt a molnár.[86]

Az I. katonai térképen a falutól nyugatra, a Mura egy lefűződésén van egy malom, házzal.[87]

1792-ben Tomasich térképe jelöl malmot.

1851-ben a megyefőnök utasítására járásonként összeírták a megyében található malmokat.

A hotizai malom tulajdonosa: Pallinai Hozján Péter, 2 kerekű, kapacitása: 6 pozsonyi mérő/24 óra.[88]

A II. katonai térkép 1856-60 közt 9 hajómalmot és egy kompot jelöl Hoticzatól délre a Murán.[89]

Az 1863-ban, a Zala Vármegye Tisztiszéke számára készült kimutatás szerint 8 hajómalomban, 8 kővel 24 óra alatt 64 ausztriai mérő gabonát képesek megőrölni.[90]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint Holticza-n 3 vízimalomban 1 tanoncot foglalkoztattak és a 3 malom után 24 Ft jövedéki adót fizettek.[91]

1901. szeptember 14.-én készült egy kimutatás Zala Vármegye Alispáni Hivatala számára azokról a murai hajómalmokról, amelyeknek tulajdonviszonya rendezetlen volt. Ebben rögzitették a korábbi, illetve a tényleges tulajdonosok nevét és tulajdonhányadát. E szerint Felsőhotticán:

1. Korábbi tulajdonos: Horváth József, Horváth István, Horváth Mátyás. Tényleges: Horváth András, Horváth István, Horváth Mátyás, Horváth József.

2. Korábbi tulajdonos: Bedernyák Márk, Persa József. Tényleges: Zwer József 2/3, Latzkovicts Iván.

3. Korábbi tulajdonos: Horváth János, Farkas János, Lebár József. Tényleges: Horváth János, Lovenyák Mihály, Laki Ferenc.

4. Korábbi tulajdonos: Bedernyák Márk, Tompa József. Tényleges: Bedernyák Iván, Horváth István, Kalencz Ferenc.[92]

 

 

Hosszúfalú

A kézirat elkészülte után előkerült, 2023-ban rögzített adatok:

„A lendvai Schvarz Jakab 1896-ban Hosszúfalun téglagyárat, később, 1910 táján ugyanott gőzmalmot építtetett.”
(Varga Sándor: A zsidók története a lendvai községben 1773-1944 között. In. Tanulmányok a szlovéniai magyarság köréből. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1994. 154.

 

 

196. Hottó

Zala

 

Tomasich térképe 1792-ben jelöl malmot. Több adatot azonban nem találtunk rá.

 

 

197. Hraschan (Alsó-Hrascsán HR Raschán)

Dráva-folyó, Ternova-patak

 

Az 1784-ben végzett I. katonai felmérés a Murán, a falutól nyugatra négy, lejjebb hat hajómalmot jelöl.[93]

Tomasich térképe Alsó Ráschán-nál nem jelöl malmot.

A II. katonai térkép 1856-60 közt 11 hajómalmot jelöl a településtől délre a Dráván.[94]

1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kimutatása szerint Felső Hrascsányban 13 vízimalomban 8 segédet és 6 tanoncot foglalkoztattak, és a malmok után 109 Ft jövedéki adót fizettek.[95]

---